A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adományaim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adományaim. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 3., csütörtök

Trianoni emléknapra...


Hazánk drámai szétszakításának évfordulójára
készítettem ezt a kis emléktáblát, amit

Szalmatercs községnek adtam!

2008. május 31., szombat

Ezer év reménye



De szép is lenne


Mi lesz belőled magyar
ebben a torz,
ebben az érzelem
nélküli világban?

Ha nem tartasz össze,
nem lesz helyed
többé e hazában!

Lassan örömet csak
más kárában leltek,
s idegen zsarnokok
csapdájába estek!

Amíg pár ezren
fürödnek a bőségben,
milliók verejtékeznek,
s nem bíznak jövőben!

Új negatív értékrend
van születőben!

Kevés nép van ki jármot
ily könnyen vállalá,
s más érdekekért
nemes vérét hullatá!

De szép is lenne
ha összefognánk,
s céljainkért közösen
szorgoskodnánk!

Munkánk gyümölcséből
mindenkinek jutna,
s nem kerülne többé
senki koldusbotra!

Péterbácsi verse és fafaragása

2008. február 28., csütörtök

Adományaim


Ezt a barokk sekrestyeajtót a Pusztaberki templomnak adományoztam.




A fennti cégtáblát a berkenyei polgármesteri hivatalnak adományoztam. Hozzátenném, hogy ez
a falu nagyon gazdag, vidáman tellene nekik arra, hogy megvásárolják!
De nem csak a szegénynek kell segíteni, hanem a gazdagnak is. És máskülönben, kíváncsi voltam arra, hogyan fognak egy ilyen cselekedetre reagálni?

2008. január 22., kedd

Hírdetőtábla


Képzeljenek el egy szép kis falut, ahol a lakosság és a polgármester összefog, és ennek eredményeképpen a község az utóbbi pár évben nagyot fejlődik!
Nem véletlen, hogy felkapták a pestiek és sorra építik a szebbnél szebb hétvégi házakat.
Történetesen a nógrád megyei Pusztaberkiről beszélek.
Véletlenül jártam itt pár éve és azóta nem ismerni rá a falura!
Minden nagyon szép, csak egy vacak hirdetőtábla nem nyerte el a tetszésemet.

Gondoltam, ha időm engedi megajándékozom őket. Megtörtént.
Azóta nincs rendezvény nélkülem, még a mikulás is én vagyok.

Ősmagyar pajzs és íjtartó



Ez az ősi magyar motívum áll a szívemhez legközelebb. Saját tervezés és kivitelezés, a legszívesebben megtartottam volna, de mindhármat elajándékoztam a legjobb íjász barátaimnak. Ezt a témát még biztosan fel fogom dolgozni.

Itt egy húsvéti gyertyatartó látható,




A képen egy részlet látható egy húsvéti gyertya tartóból, melyet a Pusztaberki templomnak adományoztam.

2007. november 11., vasárnap

A világ legnagyobb szüksége című munkáim


Ez a fennti kisebb művem is Pusztaberkiben van kihelyezve.


Gondolataimat időnként fába faragva nyílvánítom ki, mint például A világ legnagyobb szüksége című fafaragásomon. A mondanivaló első három sora egy katolikus kalendáriumból lett kivéve, a többi saját szerzemény. Aggódok az emberi kapcsolatokban bekövetkezett negatív
változások miatt, aggódom a természetért amit önző vágyaink kielégítése miatt tönkreteszünk,
és aggódom az egyre kevesebb szeretetmegnyílvánulás miatt is.
Mikor ez a faragás készült nem volt munkám és gondoltam csinálok valamit a köz javára.
A mű Nógrád község polgármesteri hivatalának a falán található. Nem a művészeti értékét
akarom hangsúlyozni, hanem a mondanivalóját!
Eredetileg Nógrád községbe nem ezt terveztem, hanem egy már általam megírt verset akartam a várba készíteni, amiben a várvédők hősiességét akartam hangsúlyozni, hasonlóan a "Vár állott, most kőhalom" című versemben leírtakhoz.

Felkerestem a polgármester asszonyt és említettem neki, hogy szeretnék valami adományt készíteni a községüknek, és hogy a várba gondoltam azt kiállítani. Mire Ő mosolyogva
mondja, hogy ez a hősök dicsőségét zengő vers nem illik rá Nógrádra, mert amint a nógrádiak
meglátták a török sereget megszöktek a várból és így kardcsapás nélkül foglalták el a várat!

Kérdeztem, hogy akkor mire lenne inkább szükségük, mire mondta, hogy a nógrádiak
mindent tönkretesznek, rombolnak és ezért valami ehhez kapcsolódó dolog kellene.

Így készült ez a fafaragás.