Péterbácsiblogja

Az élet értelme?

Hogy mi az élet értelme? Ezt a kérdést már rengetegen feltették, és rengetegen megválaszolták, mégsem sikerült még konszenzusra jutniuk az embereknek abban hogy mi is a helyes válasz. Talán nincs is helyes válasz. Minden embernek más a véleménye, nekem is megvan a sajátom, eszerint az élet értelme a Küzdelem - küzdeni az álmainkért, küzdeni a hitünkért, az elveinkért, küzdeni azért ami helyes, küzdeni azokért akik fontosak nekünk, küzdeni a boldogságunkért, küzdeni a jövőért, küzdeni a túlélésért, küzdeni pusztán a kihívásért és a küzdelem izgalmáért; de legfőképpen: küzdeni Önmagunkkal, Önmagunkért.

Ami azonban azt hiszem sokkal fontosabb kérdés manapság annál hogy mi az élet értelme az az, hogy mi NEM.

Ahogy végignézek az embereken, úgy tűnik számomra hogy az életüknek nincs semmi értelme, hogy hamis célokért küzdenek. Manapság ami fontos az a karrier, a pénz, a nyaralás, az autó, a divatos idegen szavak (trend, imázs [image], presztízs [prestige], stb.) és hasonlók. De vajon tényleg ezek alkotnák az élet értelmét? Elfogadható-e azt hinni hogy helyes ezeket választani célunkul?

A ma embere egész életét kemény munkával tölti, hogy építhesse a karrierjét, pénzt keressen amiből házat vesz, meg plazmatévét, kocsit és nyaralást. Leéli az életét így, elmegy nyugdíjba de még akkor is dolgozik, majd megöregszik és eljön az ő ideje, s érzi majd hogy közel a halál. Akkor pedig elgondolkodnak majd, és megkérdezik maguktól: Mit is csináltam életemben? Majd visszagondolnak a sok munkával, karrierépítéssel töltött évre, a plazmatévére, a kocsira meg a többire, s azt mondják: "De hiszen egész életemben nem is csináltam semmi értelmeset! Nem tettem semmi olyat ami maradandót hagyna hátra utánam, nem váltotta valóra egyetlen álmom sem, és egyáltalán semmi olyat nem csináltam, amiért megérte volna végigdolgozni azt a sok évet".

Sokan csak a halálos ágyukon döbbennek rá, hogy a plazmatévét, kocsit, karriert és fizetést nem vihetik magukkal az életen túlra. Ezzel az erővel egyszerűbb lenne, ha az ember 20 évesen szétlőné a saját fejét, és ezzel megspórolna magának 60 értelmetlenül eltöltött évet... de nem, nem hiszem hogy ez lenne a megoldás - én inkább küzdök. Küzdök az álmaimért, a szabadságomért, és nem törődök a káprázatvilág hamis értékeivel.

Ha már élünk, értelmet kell adnunk neki, olyasmit kell tennünk amiért érdemes volt végigszenvedni egy életet, végig küzdeni sok csatát, túlélni nap mint nap és elviselni a halandó lét kínszenvedését. Mai világunk falai hazugságból épültek hamis ígéretek alapzatára, ablakait ámítással töltötték ki s ajtói mögött falak vannak csupán, hamis szabadság érzetét keltve.

Szóval ha már élünk, éljünk Igazán, és ne csak létezzünk bele a világba. A munka, a karrier, a fizetés semmit sem ér, ha mellette nincs valódi életünk, ha álmainkat cseréljük el ezekre.

De ma sajnos magányos a harcos ki az igaz küzdelmet választja, ki álmait üldözi s a káprázatvilág kísértéseire ügyet sem vet. nehéz egy olyan világban élni mely a pénzre, sikerre, népszerűségre és hasonló mesterséges, hamis értékekre alapul. Napjainkban a csapból is ez folyik, a TV neveli gyermekeinket s azt tanítja nekik hogy a népszerűség, a karrier, a pénz az istenek, s hogy ezek nélkül senkik, vesztesek vagyunk. Fogyasztói társadalmunk egy valódi, megvalósult és régóta fenntartott "1984" melyből kitörés alig s nehezen akad.

Elfáradtam már, s egyre nehezebben bírom ezt a végtelennek s reménytelennek tűnő harcot. Minden irányból csak olyan emberek vesznek körül akiknek az agyát teljesen átmosta már a média, akik elfelejtették mit jelent élni, hinni, álmodni, se engem az álmodót különcnek, őrültnek néznek. Én pedig nehezen tudok életben maradni egy ilyen világban, mert bármennyire is megvetem ezeket, sajnos csak a pénz, befolyás és többi hamis, műanyag érték segítségével tudok bármit is elérni - Még ahhoz is pénz kell, hogy levegőt vehessek. Pedig vannak álmaim, ilyen az utazás is, de legfőbb álmom az hogy békében élhessek egy kis tanyán lovakkal. De ehhez is úgy tűnik pénz kell, mint mint máshoz...

Meg kell találnom a módját hogy megkerülhessem ezt a rendszert, hogy az értelmetlen, hamis értékek hajszolásától távol azzal foglalkozhassak, amiért érdemes is élni.