2009. február 24., kedd

Ahogyan a tücsök hegedül...

Magam ajánlottam fel, hogy előszót írok Kormányos Sándor
most megjelenő harmadik verses kötetéhez.
Reménykedtem, hogy elfogadja tőlem, ezt a szándékomat,
mert ez számomra is megtisztelő feladat!
Ha valaki kezébe veszi ezt a verses kötetet, azonnal megfeledkezik
a világ minden bajáról, és egy valós érzelmi alapon nyugvó, szép
rímekkel és ritmusokkal teli, szinte mesebeli, de mégis valóságos
világban ébred fel.
Oly kevés már a tiszta magyar szó, és olyan ritkán vesszük észre
a szép magyar tájakat, növényeket, állatokat. Ugyanilyen könnyen
megyünk el az érzelmeink mellett is.
Pedig ezekre mindannyiunknak szüksége van!
Nem kell különösebb szakértelem Sándor verseinek megértéséhez,
mert az írásai magukkal ragadnak és önmagukért beszélnek!
A költő úgy bánik a szavakkal, mint mester a hegedűjével, és talán
ezért is ajánlottam a kötet címének,
" Ahogyan a tücsök hegedül..."
Egyik verséből vettem ezt az idézetet,
"Hallgatom és gyermek vagyok,
kit friss tejjel itat nagymama,
bütykös kezével a kezem fogja,
s én sírok, ne engedjen el soha."
Bizony Sándor, mi meg azt mondjuk, hogy
Ne hagyd abba soha!!!
___ . ___
Most kiragadtam pár versét a készülő kötetéből,
fogadjátok szeretettel!
Tücsök sír...

Tücsök sír az éjszakában
hangja messze jön velem,
kóbor álmok,vágyak útján
zeng fülemben szüntelen.

Búval-bélelt tücsöknóta
benne sír a nyár,a rét,
s minden fájó tévedésem
benne zengi énekét.



Nyári reggel

Rezdül a szél,mint hosszú sóhaj
lüktet a fákon lágy remegés,
hajnali csendű kis levelek közt
zizzenő szárnyú zöld lebegés.

Álmosan bomlik fátyla a ködnek
gördülő könnyét törli a rét,
fénysugarakká szökken a harmat
ritkuló pára jelzi helyét.

Friss kacagással zendül az erdő
kék mosolyát ha szórja az ég,
kerge rigókkal szárnyal a reggel
szárnysuhogástól csattog a lég.

Fénysugarakban fürdik a dallam
dúdol a hangja zümmög a rét,
méheket zsongat röptet a szélbe
messzire hordva a nyári zenét.




Barka

Fűzfa hajlik
víztükörre
selymes fényű
barkaág,
hosszú szoknya
fűzfa éke,
lebben rajta
száz virág.
Fodra ringat
kényeskedve
lágyan rezgő
új csodát,
s víztükörben
fűzfa nézi
gyönyörködve
önmagát.



Kormányos Sándor verseiből válogattam.

7 megjegyzés:

unikat írta...

Nagyon szép ajánlás. A versekhez illő.

Nem tudtam, hogy azt is lehet pontosan tudni, hogy mikor és mennyiszer járok itt, de tényleg sokszor.
Szeretem olvasni a bejegyzéseit, bár bevallom nem gyakran írok kommentet.
De ha azt mondom, hogy az iskolaudvaron a kollégáimmal már nem egy alkalommal az itt olvasottakat végiggondolva, megvitatva beszélgettem a délután adódó levegőzés alkalmával, akkor azt hiszem a bejegyzések célba értek.
Engem mindenesetre elgondolkodtatnak, a képek lenyűgöznek, a versek pedig feltöltenek.
Köszönettel tartozom értük.

Vállalkozásom megszűnt írta...

Szavaid símogatnak, mint a felkelő napsugár!

Névtelen írta...

Nagyon szépen köszönöm Péter bácsi!
Hálás vagyok Neked..Barátod:Sanyi.

Hanga írta...

Szépek Kormányos Sándor versei, olvasnék belőlük többet is. /Megvásárolhatók-e kötetei?/

Amarillisz írta...

Kedves Péter bácsi...

Oly kedves Tőled!
Annyira szépek.
Minden Jót, szépet kívánok Nektek!

Vállalkozásom megszűnt írta...

Kedves Hanga, áprilisban jelenik meg a verseskötete, egyébként Sándor oldalát megtalálod nálam a legjobbak linkjei között, Alexandrosz néven!
Amarillisz, nekem is nagyon tetszenek, azért ajánlom őket!

juditti írta...

Nagyon szeretem Sanyi verseit. Sanyi nagyon tehetséges, végtelenül szerény, és érzékeny ember. Mindez átitatja verseit is.