Lennék...

Lennék virág, kit csókkal
ébreszt hajnali sugár.
S illatának bölcsőjében
megpihen a nyár.

Patak lennék, víg csobogó,
gyémánt vízű tiszta,
Kiben arcát meríti a vándor,
égő szomját oltja.

Harang lennék, aki
hitét dalolva hírdeti,
Oltárokról száll az égig,
hű reménye élteti.

Csend is lennék
mély néma csend.
S ami bennem szólna,
álmok húrján örökké,
hangtalan dalolna.


Tóth Juli verse