A kiscsikó

Bohókásan ugrándozik
a kiscsikó a réten,
apró sörénye zászlóként
lobog, lobog a szélben.

Fel-felugrik, nyár illatú
fűben hempereg tovább,
riadt szemű tücskök lesik
a jövendő táltosát.

Szines pillangó után kap
mely illan a légen át,
s úgy megijed, hogy a csikó
orrán hagyja hímporát.

Meglát engem, hozzám üget
kíváncsian vizsgálgat,
talán játszópajtást remél,
akivel majd jót játszhat.

Tágra nyílott szeme tükrén
megcsillan a napsugár,
halk rebbenő hangot hallat
míg előttem álldogál.

Megsimítom puha orrát,
lám nyihogva elszalad,
üldözőbe vesz egy lomhán
felröppenő madarat.

Bohókásan vágtat át
a kiscsikó a réten,
kócos sörénye zászlóként
lobog a nyári szélben.

Kormányos Sándor verse