2008. április 9., szerda

Emberi értékek

Lengyel Jolán verse

Barát, ellenség:
olykor nincs határ.
Megfojt, felemel:
nem tudod mi vár.

Tettek és szavak
lelkének tükre.
Üveg, vagy gyémánt ?
Nézed csak körbe.

Óvod, fényezed,
hiszed: értékes.
Felszín lekopik:
fénytelen, üres !

Az igaz barát
felismerhető,
nem kell fényezni,
tisztán csillog Ő !

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jóreggelt!

Nagyon szép a kezdeményezés, sajnos én nem tudok mit kisorsolni, de majd kitalálok valami a cél érdekében.
Vezessem mai napodat a szeretet, és a fény!

Ölellek!

Névtelen írta...

Szép napot kívánok kedves Péterbácsi!
Megtisztelő számomra és köszönöm szépen, hogy felraktad a versem, örülök, hogy a könyvemből erre az írásomra esett a választásod.

Még nem tudom hogyan, de megpróbálok segíteni...
Szeretettel: Joli

Névtelen írta...

Drága Péterbácsi.
Nagyon szép Jolikámnak ez a verse is.Olvasgattam Paudits Zoltán verseit, és bizony elszorult a torkom.A felhívást felteszem az iwiwre is, és igyekszem minnél több emberhez eljuttatni.
Ölellek baráti szeretettel:Kriszti