Péterbácsiblogja

2012. február 18., szombat

Új székely ballada



Wass Albert: Új székely ballada


Valahol egy messzi hegyen
öregasszony megyen, megyen,
vállán batyu, kezében bot,
hajlott a dereka, hajlott,
a dereka fáradt, hajlott.

Valahol egy messzi hegyen
Édesanyám megyen, megyen,
megyen a fia elébe,
könnye hull az út kövére,
könnye hull az út kövére.

Édesanyám, jaj megálljon!
Felleg rí a láthatáron,
benne zokog egy üzenet,
hogy én haza nem mehetek,
hogy elibém ne is menjen,
hogy engemet ne is várjon,
itt halok meg idegenben,
sötét orosz pusztaságon...!

De valahol egy messzi hegyen
egy öregasszony mégis megyen,
nem hiszen a fellegeknek,
nem hiszen az üzenetnek,
nem hiszen az üzenetnek.

Fölmegyen a határhegyre,
feltekint a fellegekre,
megettük az Istent látja
s belekezd egy imádságba,
egy bánatos imádságba.

És csak áll fönt, áll a hegyen,
felleg jő és felleg megyen,
imádságát mondja, mondja,
benne sajog féltő gondja...
S meglátja az egész világ:
azt az imát addig mondja,
addig mondja, míg a fiát
mégis hazaimádkozza!

Bejegyezte: Vállalkozásom megszűnt dátum: 18:37
Címkék: versek

1 megjegyzés:

MEGGIE írta...

Vass Albertet tisztelni és nagyon szeretni lehet csak.....
Ezt még nem olvastam tőle.

2012. március 3. 6:54

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal
Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Zenék

Translate

Címkék

  • A hajlott hátú néni (1)
  • adományaim (7)
  • alkotásaim (6)
  • Az igazság kardja és íja (1)
  • bölcsességek (1)
  • búbos kemence (1)
  • égi seregek (1)
  • emlékeim (1)
  • erdély (4)
  • fafaragás (1)
  • fantázia (1)
  • fantázia sok zenével (2)
  • Foto (1)
  • gondolatok (31)
  • hozzád szólok (1)
  • humor (2)
  • különös történetek (1)
  • musical (1)
  • Recept (2)
  • székelység (1)
  • szép gondolatok (1)
  • tanulságos (1)
  • ünnepvárás (1)
  • versek (46)
  • versem (5)
  • vidéki élet (3)
  • video (5)
  • világ legnagyobb szüksége (1)
  • Wass Albert (1)
  • zene (7)

Erdekes oldalak

  • Kormányos Sándor versei
    -

De szép is lenne...

Mi lesz belőled magyar, ebben a torz, ebben az érzelem nélküli világban? Ha nem tartasz össze, nem lesz helyed többé e hazában! Lassan örömet csak más kárában leltek, s idegen zsarnokok csapdájába estek! Amíg pár ezren fürödnek a bőségben, milliók verejtékezve nem bíznak jövőben. Új negatív értékrend van születőben! Kevés nép van ki jármot ily könnyen vállalá, s idegen érdekekért nemes vérét hullatá! De szép is lenne ha összefognánk, s céljainkért közösen szorgoskodnánk! Munkánk gyümölcséből mindenkinek jutna, s nem kerülne többé senki koldusbotra! Péterbácsi

A világ legnagyobb szüksége...

Egy kicsit több kedvesség s megértés, kevesebb irigység és kapzsiság! Egy kicsit több építő, s szépítő szándék, kevesebb betartás és hanyagság! Egy kicsit több törődés egymással, környezetünkkel és a természettel! Hisz a fák lombjai hozzánk susognak, télen meleget nyáron árnyékot adnak! A madarak sok vidámságot hoznak, de erdők, mezők állatai előlünk szaladnak! Rétek virágai, csak illatozzatok, erdők madarai nekünk daloljatok, s benne mindig otthont találjatok! Folyók, patakok ki ne apadjatok, s éltető tiszta vízzel tápláljatok! Lélegzetelállító a világ szépsége, kérlek ne rombold, hanem tegyél érte!! Legyen köztünk szeretet és béke, s költözzön boldogság az emberek szívébe!! Tárd ki szívedet a világ felé, s az megnyílik előtted! Péterbácsi

Látogatóim

Rendszeres olvasók