2010. április 27., kedd

Tudd meg fiam...


Kedvenc udvari költőm,
Alexandrosz verse


Tudd meg fiam...

Hát tudd meg fiam, érdekes
jószág mind az asszonyfajta,
hallgass rám, és ne azt nézzed
hogyan leng a szoknya rajta.

Nagyapám a nőkről mesélt,
s mivel látta, érdekel,
úgy gondolta itt az idő,
hogy tanácsokkal lásson el.

Ha megnősülsz majd kisfiam
szelíd asszonyt hozz a házhoz,
ki nem pöröl, véletlen se
hasonlítson nagyanyádhoz.

Itt megállt, majd suttogóra
fogta hangját úgy beszélt,
kényes volt a téma immár,
de ismertem a tanmesét.

Panaszkodott, tekintete
az üres udvart pásztázta,
de vesztére, mert nagyanyót
a háta mögött nem látta.

Mit mesél itt kend, vén bolond?
A gyereket eltanítja,
másra lenne gondja inkább!
A kaput ki hagyta nyitva?

Okításom kudarcba fúlt,
s az öreg nyakát behúzva
indult, hogy a nyitva hagyott
kaput becsukja újra.

5 megjegyzés:

Meggi írta...

Ez a versike nagyon kedves, nem csodálom, hogy a kedvenced.

sat. írta...

http://www.kataklizma.info/2010/04/29/a-penz-mint-adossag

juditti írta...

Gratulálok Sanyinak! Ez megint egy kis remek, s számomra új stílus tőle (legalábbis versben).

Péter bácsi írta...

Tényleg nagyon jó vers, de van neki még pár ehhez hasonló.

Névtelen írta...

Hát igen a szelid nők durva férjet kapnak, az amazonok meg uralkodnak. Igy volt ez mindig, hiába ne a vonzalom az olyan mint a szerelem, száll szabadon és aztán évek mültán már nem is tudod miért szeretted annyira???