2009. január 15., csütörtök

Egy kéz a jég alól..

Most olvassátok el az én csodával határos történetemet!
Egy kéz a jég alól!
Fiatal koromban nagyon szerettem korcsolyázni és egyik alkalommal a nagykanizsai
csónakázótavon űztem ezt a sportot. A tó mintegy 5 km hosszú és kb. 200 méter széles.
A jég vastagsága helyenként 15 cm, de voltak olyan helyek, ahol csak pár cm-es
volt. Sokan koriztunk és élveztük, hogy jó nagy sebességgel haladhatunk a tó széltében, hosszában. Amikor egy vékonyabb jégrétegre értem bennem is megfordult a gondolat, hogy csak be ne szakadjon alattam. Ha egy helyben álltam volna, akkor biztosan nem bírt volna el engemet sem a jég egyes helyeken. A nagy lendületben nem mindíg volt lehetőség kikerülni a vékony
jeget. Szerencsére ez nekem sikerült, nem úgy mint egyeseknek!
Egyszer csak látom, hogy egy srác, aki előttem haladt egyszerűen eltűnik egy lékben.
Pár másodpercig víz alatt volt, aztán feljött a felszínre és próbált kimászni a vízből.
Ez nem nagyon sikerült neki, mert a jég mindíg beszakadt alatta, ahogyan próbált kimászni.
Voltunk páran körülötte, de senkiben nem volt bátorság odamenni, mert mi is úgy járhattunk volna. A víz mélysége ott, ahol ez az eset történt kb.2 méteres lehetett.
Gyors döntés született, gyűjtsük össze a sálakat és kössük össze! Ez meg is történt és
próbáltuk neki odadobni, de nem tudta elkapni. Már vagy 4-5 perce küzdött a
szerencsétlen azzal, hogy kimásszon, és az ereje is fogytán volt, láttam a mozdulatain is, hogy egyre erőtlenebb. Közben valaki hason fekve a lékhez közelítve próbálta neki átadni a
sálat,de nem sikerült. A lékbe esett srác egyszercsak szép lassan, szinte mozdulatlanul
alámerült a jéghideg vízben. Gondoltam, hogy ezzel bevégeztetett. Eltelt 1 perc,
és egyszercsak egy kéz nyúlt ki a vízből, majd az egész teste feljött és csodával határos módon
elkapta az éppen akkor odadobott sálat, amivel aztán sikerült a fiút a vízből kihúzni!
A srác megmenekült és egy óra múlva már mintha mi sem történt volna, újra korizott!
Persze ruhát kellett neki cserélni és átmelegedni.
Van egy másik vízzel kapcsolatos történetem is. A fiammal Bánkon voltunk és matraccal
evezgettünk a vízen. Egyszercsak látom, hogy a 7 éves fiam beleesik a vízbe és azonnal
eltűnik a víz alatt! Én menten utánna ugrottam és nagy félelemmel keresgéltem a
víz alatt. Egyszercsak látom a fiamat, amint a vízfenéken kinyitott szemmel áll szinte
mozdulatlanul. Gyorsan elkaptam őt és a felszínre hoztam. A kérdésemre, hogy miért állt ott
olyan mozdulatlanul, már nem emlékszem, hogy mit válaszolt, de szerencsére megmenekült.

4 megjegyzés:

juditti írta...

Valaki mindig vigyáz ránk. (Őrangyal, Isten, Felsőbb Én - ki így hívja, ki úgy...) Amikor pedig azt gondolnánk, hogy most magunkra hagyott, mert valami szörnyű dolog történt, akkor sem hagyott el valójában, éppen úgy segített, mint máskor, legföljebb mi nem értjük egészen...

semilin írta...

Kíváncsi lennék, mi lett azóta azzal a sráccal? Biztos kapott valamilyen "küldetést"!

Margitmama írta...

Nagyon tetszi a blogod! Igazán tartalmas, és szép.üdvözöllek. margitmama

nancsa írta...

szia...én is Csótó...a tesóm is beszakadt a jégbe...csak ő akkor 4 éves volt...:D
lehet, h ismerjük is egymást?
(üdv a facebook-ról, a csodaházad posztjai alól: Anita - Kanizsáról. eredetileg. :) )