Remélni jót, és alkotni szépet,
boldognak látni minden népet.
Megetetni az összes éhezőt,
virággal ültetni be tar mezőt.
És meglocsolni a sivatagot,
ez, mit az élettől akarok!
Békében nevelni sok gyermeket,
s ne legyen rémisztő a rengeteg.
Fény gyúljon fel az agyakban,
s az ember ne éljen akaratlan.
Csak az örömök legyenek nagyok,
ez, mit az élettől akarok!
Emlékezni arra, mi régen volt,
becsülve tisztelni az öregkort.
Mert tapasztalás tanít jövőt,
és erős oltalmazhat serdülőt.
Hogy városokat ne fedjen el homok,
ez, mit az élettől akarok!
A vérnek legyen végre értéke,
s nem kérdezve, hogy kérték-e.
Csak adni magadból őszintén,
hogy kísérjen a tudás, a fény.
S a gyermekek legyenek boldogok,
ez, mit az élettől akarok!
Kérem legyen mindennap ünnep,
hol könnyet nem a fájdalmak szülnek.
Legyen hit, megértés, szeretet, béke,
hisz az életnek van valódi értéke.
Így büszke lehetek, hogy ember vagyok
ez, mit az élettől akarok!
Varga Sándor verse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése