Bölcsességek

Kormányos Sándor verseiből válogattam kettőt

Bölcsességek

Így okított, nagyapám:

Pénzért minden kapható,

még a csillag, fent az égen,

még az is, lehozható!

Pénzért vehetsz, asszonyt, házat,

tehenet, vagy kiskacsákat,

kocsit, lovat, bőrkabátot,

kályhát, szenet, vaslapátot.

Ám nem vehetsz, becsületet,

tisztességet, bölcsességet.

S még mi pénzért nem kapható,

a boldogság is, fehér holló,

ha pénzed van, de nem vagy boldog,

jobb ha pénzed, szerteszórod.

Aztán a nőkkel kell vigyázni,

csakis olyat vegyél el,

akit még majd tudsz nevelni,

vesszővel, vagy tenyérrel!

Okításom befejezte, fehér bajszú nagyapám,

majd bort ivott, és körülnézett,

nem látta-e nagyanyám!

Gyermekkori emlék

Piros tintával teleírt,

fehér, papír lapok,

sétálnak szívemben

régi, vasárnapok.

Gyerekként, jól tűrtem,

hideget, meleget,

apámmal, vásárba,

vittük a tehenet.

Hat éves lehettem,

a lábam térdig kopott,

messze volt a vásár,

s a lelkesedés fogyott.

A tehén is elfáradt,

bőgött keservesen,

az apám meg, átkozta,

amúgy legényesen.

Aztán meg, én sírtam,

úgy félúton lehetett,

apám, felváltva szidott,

engem, s a tehenet.

Végül, mert sietni

kellett a vásárba,

felültetett engem,

a tehén hátára.

A vásárba tehát,

így érkeztem, meg én,

mint győztes hadvezért,

vitt engem a tehén.

Ez a kis történet,

apám, én, s a tehén,

igazgyöngyként csillog,

gyermekkorom egén.

Ezekkel a versekkel rendhagyó módon egy kis humort is illesztettem a blogba!