Péterbácsiblogja

2012-02-16T15:18:00.002+01:00

Álmodj szépet

Valahol, távol nagyon-nagyon messze,
Hol a csillagfények születnek meg este,
Létezik egy egészen aprócska kis ország.
Az a hely, ahol az álmainkat írják.
A szép álmokat kis zsákocskába varrják,
S aztán a kis manók mind-mind széjjelhordják.
Viszik a világ mindegyik részére,
S ráhintik az alvók lehunyt szemére.
Egy álommanó majd hozzád is elér.
Zsákját leteszi, s beledugja kezét.
Belemarkol a finom tündérporba,
Hogy a csillámokat a szemedbe szórja.
Aprócska kismanó, vajon hol lehet?
Nem látod őt, de hallod, ahogy nevet.
Óvatosan a homlokodon lépked,
Simogatja arcod.
Ugye Te is érzed?
Kicsiny manó, tenyerét kinyitja,
S az álomport róla szemeidbe szórja.
Mosolyogva nézi, amint lehunyod őket,
És füledbe súgja: Álmodj nagyon szépet!

2012-02-16T15:13:00.003+01:00

Cserényi Zsuzsánna Hoztam neked…

Cserényi Zsuzsánna Hoztam neked…

Hoztam neked napot,
Hogy fényben lehessél.
Hoztam neked szellőt,
Hogy szárnyra kelhessél.

Hoztam neked vizet,
Hogy soha ne szomjazzál.
Hoztam lágy kenyeret,
Hogy azzal táplálkozzál.

Hoztam neked békét,
Néhány szóvirágot,
Hogy elűzzék mellőled
A szomorúságot.

A legvégére pedig
Csak önmagamat hoztam,
S fele barátságom,

A másik fele itt van.

Erre nagyon összeszorult a szívem....

2012-02-15T17:47:00.002+01:00

Wass Albert

Vigasztaló levél, magyarok földjére

Jézus zsidó volt és zsidók voltak

kik fölszegezték a keresztre

De Isten-voltát reánk hagyta
emberséges emberekre.
Bár latroké ma a világ
s annak minden rablott pénze:
sem az arany, sem az ezüst
nem váltható békességre!
Zűrzavar van ma a földön,
istentelen lopás, csalás.
De akik ezt reánk hozták:
azok számára nincs maradás!
Gonosz a gonoszság bére,
ki szemetet vet: gazt arat.
Elpusztul mind aki hitvány,
csak a becsületes marad.
Mert a derék embert Isten őrzi
s Ő bünteti a bűnösöket!
Bár Isten malma lassan őröl,
de felőrli a szemetet!
S lesz Krisztusban békessége
annak, kinek lelke tiszta,
s mindaz, ami rossz volt s elmúlt,
nem tér többé soha vissza.
Szeretet s nem gyűlölködés,
tisztesség és nem csalás:
a magvető munkájára
ez hoz csupán jó aratást!
Tanulj ember, tanulj magyar,
az élet ma oskola!
Ki szeretetből levizsgázik,
annak lesz csak jó sora!
A hitványat, mint a pelyvát
jóféle szél tova fújja,
míg az igazat megőrzi
az Úristen akarata.
Egyszerű kis versikémet
vidd el jó szél szép hazámba,
hogy aki szavát megérti,

legyen annak vigaszára!

Őri István verse

2012-02-15T17:16:00.002+01:00

Őri István: Álom-ének

Az álmok tengere furcsa szerzet
ott lélek léleknek üzenhet,
s szív vallhat szívnek szerelmet.
Ott minden - mi itt nem - lelhető
ott vagyunk Isten is - világot teremtő.

Az álmok világa furcsa szerzet
az álmokban virág vall virágnak szerelmet
az álmokban, ki' van, mind angyalok
fejükön fénylő tündér-glória ragyog.

Az álmokban ritkán van szenvedés
s ha fáj is, mit élsz - jön az ébredés.
Az álmokban zöld a fű, és minden vidám
az álmokban mindig süt a nap,
mint szép őszi délután,
amikor Ő jött feléd,
megfogtad szép kezét,
s azt hitted, mindez örök... -

Az álmokban így van mind' -
a valóban mögöttünk az Élet sündörög.
De sebaj! újra itt az éj,
csukd be szép szemed,
álmodj és remélj!

Remek hang, remek hangzás..és szöveg

2012-02-07T16:35:00.002+01:00

Szép fogalmazás

2012-01-04T19:34:00.003+01:00

Zord hegyek konok fia volt ő,

hitet s erőt e földtől kapott.

Ringatta fenyőből készült bölcső,

magasodott példaként a Terkő,

s ezüst hangú hegyi forrás dalolt.

Kitartást csíki szikláktól tanult,

nyomorban, veszélyben, viharban

remegve, félve meg nem lapult.

Fénylő hite soha nem fakult!

Bízva bízott egy igaz világban.

Havasi gyopárként élt szerényen,

s ő volt a szirt, a meg nem ingó

régi fénnyel, látnoki szemében példakép ma is.

Éjben, fényben erős hitű örök rajongó!

Nagy Irén írta e szép sorokat Márton Áron püspökről

Egy Turul madár születése...

2011-12-20T17:33:00.005+01:00

Az első alapozó festés után.

Festés előtt már készre faragva.

Első lépés a kirajzolás.

Egy Turul madarat fogok megfaragni a rakamazi lelet alapján.

A felhasznált faanyag ragasztott hársfa, ez olyan anyag ami könnyen faragható

és a templomokban is az összes fafaragás ebből a fafajtából készült.

Jellegzetesen édeskés illata van, jó vele dolgozni.

A múlt héten összeragasztottam a kb 60 x 60 cm-es táblát és

erre szerkesztettem ki a rajzot.

Egyenlőre a motívum mintája van csak
kifaragva, de folyamatában fogom

feltölteni a fotókat róla, ahogyan készül.

Itt a hátteret kellett először kifaragni, olyant, ami kellő kontrasztot ad.

Aztán a tollazat és a kontúrok kifaragása következett.

folytatjuk..

Közeleg a karácsony...

2011-12-18T17:22:00.000+01:00

Az alábbi cikket egy Rozália nevű hölgy írta, de nekem is hasonló érzéseim vannak ezzel az ünneppel kapcsolatban!

Amióta csak az eszemet tudom, a karácsony egy misztériumokkal és várakozással teli ünnep volt számomra. Az év legfontosabb ünnepe.

A misztériuma a nagyanyám által elmesélt réges-régi történetekből, a várakozás - gyerekkoromban - az ajándék várásából, a kapott ajándék okozta örömből fakadt.

Gyerekkoromban szegényebbek voltunk. Mégis. A karácsony - hála édesanyámnak - egy semmihez sem fogható ünneppé tudott lenni, mindezek ellenére is.
Emlékszem olyan karácsonyra, amikor az ajándék az - édesapám által - szépen átfestett babaágy és benne az - édesanyám álal készített - ágynemű, csipkés párna, csipkés takaró. Ebben feküdt a babám, - szintén az édesanyám álal varrt - gyönyörűséges ruhában... A lélegzetem is elállt a meglepetéstől és a gyönyörűségtől. És a FA! Mindig gyönyörű formájú karácsonyfánk volt, ugyanis egy "vázba" szúrkálta bele édesapám a fenyőgallyakat, az udvarunkon álló hatalmas fenyőkről. Abban az időben talán nem is árultak fenyőfát. A mi kis falunkban biztosan nem. Szóval a FA! Ezüst diók, szaloncukor, réges-régi díszek - több ezekből még mindig nagy becsben tartva -felkerül minden évben a karácsonyfánkra. Mindig elmesélem - most már az unokáimnak -, hogy ezeket már akkor is rátette a Jézuska a karácsonyfára, amikor én kicsi voltam. Rezgő jégcsapok, angyalhaj, hópihe - vattából -, és a tetején a csúcsdísz, kicsit homályos, kicsi darab letört belőle, de úgy volt fordítva, hogy ne látszódjék, alatta pedig egy kép, mely Szent Miklóst ábrázolta. És a csillagszóró! Az ezernyi apró csillag! Érzem az illatát ennek a fának, ha rágondolok. Szívemet átjárja a melegség, körülöttem állnak mindazok, akiket szerettem és körülállták velem gyerekkorom karácsonyfáját. Látom édesanyám ragyogó arcát, édesapám félszeg mosolyát, ahogy nézik boldog, sugárzó arcú kislányukat...
Egy időre a tudatlanság varázsa kimaradt a karácsonyaimból, de új boldogságot hozott, amikor már én lestem a gyermekeim sugárzó arcát. Szemükben visszatükröződött a sok színes égő fénye..., a boldog meglepetések..., a hitetlenkedve kilehelt - Anyaaa.... - amikor megtalálták az oly áhított ajándékokat.
Voltak szomorú karácsonyok is. Ezeket jó mélyen elásom a szívem egyik rejtett szegletébe, de sajnos, ilyenkor ezek is utat törnek és könnyeket csalnak a szemembe.

Még mindig ugyanúgy várom a karácsonyt, mint gyerekkoromban. Csak most azért izgulok, hogy szeretteim, de főleg az unokáim arcán megláthassam a réges-régi karácsonyok varázsát és egy pillanatra visszhangozzék fülemben az - Anyaaa... -, megvillanjon édesanyám ragyogó arca és édesapám félszeg mosolya.

Ebben az elanyagiasodott világban egy pillanatra álljon meg az idő, amikor felcsillannak a fények, felcsendül a karácsonyi ének, szívünket töltse el a szeretet érzése. Az éjféli misén, ha felcsendül az csengőszó, gondoljunk azokra is és mondjunk értük egy imádságot, akik nem lehetnek velünk és akiknek nem adatik meg, hogy karácsonyuk legyen.

"Mennyből az angyal,
lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok,
...."

Nagyon boldog, békés karácsonyt kívánok!

Székelyeknél ég a lámpis..

2011-12-09T17:48:00.003+01:00

Forrást lásd a címre kattintva, nagyon jó oldal sok-sok videóval és humorral.
Jó szórakozást!

Vajon hányat lélegzel majd?

2011-12-08T17:11:00.003+01:00

Állami vagyon lesz a levegő is, tehát ezzel a döntéssel lerakták a hamarosan

várható levegővételi adó alapjait!

Nomármost az ember nyugalmi állapotban lényegesen kevesebb levegőt fogyaszt,

mint amikor dolgozik, vagy fut.

Tehát az fogja a legkevesebb adót fizetni, aki éppen csak vegetál.

Hát igen volt már füstadó, ebadó, eladó, kiadó és ez is!

A levegővételek gyakoriságának mérésére éppen most fejlesztik ki
a hátunkon hordozandó légórát,

mely köbméterben fogja mérni valószínűleg a fogyasztásunkat!

Ahogy ismerem a magyart, ezt is megpróbálják majd valamivel becsapni!

Például a gázórák megállítására már nagyon bevált egy hatalmas mágnes, miért ne

lenne jó erre a célra is?

Tehát akit nagy mágnessel látsz, valószínűleg légcsaló lesz!
A legjobb ha máris elkezdjük felvásárolni a mágneseket!
Ha már a humornál tartunk, akkor ez is itt van nagyon szórakoztató!

Minden elmúlik,..

2011-12-07T17:45:00.001+01:00

Mindannyian küszködünk ebben a ránk kényszerített, abszolút nem emberséges a

Mammon által teremtett világban, és szinte gépiesen végezzük a dolgunkat,

szívünk tele keserűséggel és tehetetlen dühvel, mert nem ezt akarjuk,

nem ilyen világban akarunk élni!

Hanem ilyenben!

Az életünk gyorsan múlik, nap nap után csak arra eszmélünk, hogy semmi olyanra nincs időnk,

amire pedig nagyon kellene, hogy időt szánjunk!

Az emberségre, az egymás iránti tiszteletre és megbecsülésre, az odafigyelésre.

Nem érünk rá arra sem, hogy örüljünk egy téli napon a melengető napsugárnak,

mikor a mindent betöltő fény ragyogása megcsillan a fákra ránehezedő zúzmarán!

Gépek lettünk és mindent hűvös gépiességgel szemlélünk.

Összeeshet előttünk egy ember, kinek élete lehet, hogy csak egy perc odafigyeléssel

megmenthető lenne!

Nincs rá időnk, átlépünk felette...

Érzéketlen gépek vagyunk, kiégett megkeseredett nemzet.

Jómagam is gyakorta belesodródom ebbe az "árba", mégis minden génem tiltakozik ez ellen!

Egy nemzet pusztulásának vagyunk a tanúi!

Minden elmúlik, de.... Krisztus él!

Beszélgetés egy székellyel...

2011-11-30T18:30:00.003+01:00

Kérdés: Székely vagy?

Ízig vérig.

Bicskám is van, az minden székely személyije.

Minél nehezebb, annál jobban bírom.

A székely olyan, hogy kiteszi neked a lelket, mindenét ami van az asztalra és befogad.

Nagyon vendégszerető, de ha megsértetted kinyílik a bicska a zsebében és nem tűri el

az első sértést sem!

Tehát, ha székellyel akarsz ujjat húzni, azt jól gondold meg!

A székely az iszik, de nem mindig és nem akármit és jellemző rá
a régi magyar virtus, amit a könyvekből olvastál!

A kemény magyar becsület, amiért elődeink haltak oly könnyen,
az megvan most is, de csak nálunk!

Nálunk még jelent annyit a becsület, hogy meg tudunk halni érte!

Aki székely asszonyra kezet mer emelni, ..az vessen keresztet előbb,
mert a székely asszonyok nevelték ezt a nemzedéket!

Amit a két kezemmel meg tudok csinálni és ami a fejemben van,

az az én gazdagságom és ezt nem tudja elvenni tőlem senki sem, magammal viszem a sírba!

Értékes ember vagyok, amíg élek tanulok és meghajtom a fejem az előtt, aki több mint én,

de aki kevesebb, annak nem hagyom, hogy megalázzon!

Makacs és kemény székely vérem van.

Kányádi Sándor
Nyergestető

Csikországban,hol az erdők
zöldebbek talán,mind máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen,csak kettétörve,
van ott a sok hegy között
egy szeliden,szépen hajló,
mint a nyereg,kit viselne
mesebeli óriás ló.
Ugy is hivják Nyergestető:
egyik kengyelvasa Kászon
a másik meg,az innenső
itt csillogna Csikkozmáson.
Nemcsak szép,de hires hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák,
egész Csikban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lent a gyökerekben,
mert temető az az erdő,
és kopjafa minden szálfa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt,a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
-alig voltak,ha kétszázan-
álltak,mind a fenyők,a harc
rettentő nagy viharában.
Végül csellel,árulással
délre körülvették őket,
mert nem adta magát a székely,
mind a szálfák kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Ugy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig,olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopülé szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hirük nem őrzi legenda,
dicsőitő harci ének,
csak a sirjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn,a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csikban a legszebben.

Elkápráztattak...

2011-11-20T19:01:00.003+01:00

Vidéki élet, parasztházak és azok felújítása..3.rész

2011-11-11T04:44:00.012+01:00

Most rátérnék a fő profilomra a parasztházak, rusztikus házak,

műemlékházak nyílászáróira.

Először az ablakokról írnám meg a tapasztalataimat.

Többféle változatban és különböző méretekben készültek ezek a nyílászárók.

A méretskála elég széles, általában az utcafrontra helyezett ablakok igényesebb kivitelűek voltak,

többnyire felül bukó, alul kétfelé nyíló változatban.

A vasalatok díszesek, főleg a zárszerkezetük különösen szép volt.

A fogantyú rudazata többnyire rézből készült.

Külső és belső szárnyas kivitelben készültek és mindegyikben csak szimpla üveg volt.

Sokan érdeklődnek az ilyen ablakok iránt, de ezek árai jóval magasabbak a ma gyártott hőszigetelt

ablakokétól, ugyanis itt szélesebb a tok és mondhatnám, hogy szinte két ablakot kell elkészíteni.

Voltak olyan megoldások is, hogy a külső ablakszárnyak a falsíkra nyíltak,

de többnyire a befelé nyíló megoldás volt elterjedve.

A takarólécek díszesek, fantáziadúsak, kézi faragással készültek.

Ma az árak miatt elterjedtebb a hőszigetelt üveggel készült változat, melyből két variáns létezik,

az egyikben kétrétegű hőszigetelt üveg, míg a másikban háromrétegű

argongázzal töltött hőszigetelt üveg van.

Ha valaki csak hétvégi háznak szeretné használni az ingatlant, akkor elég a kétrétegű üvegezés, de ha állandóan lakni szeretnék, akkor mindenképpen az utóbbit ajánlanám!

Nos a ház belső udvarában elhelyezett ablakok általában kétszárnyasak voltak.

Most rátérnék az ajtókra, mert itt is több variáció lehetséges.

Leggyakrabban a teljes falszélességet burkolták és kívül két, illetve egyszárnyas tömör ajtószárnyak, míg belül egyszárnyas felül üvegezett szárnyak voltak.

A beltéri ajtók felül osztott üvegezett, alul tömör fabetétesek általában.

Számomra nem okoz gondot az egyszerű változatok elkészítése sem,

de én szeretem belevinni a fantáziámat,

ami által különleges és egyedi lesz minden nyílászáró.

Ha kismértékben is, de szeretem megcsillogtatni fafaragói "tudományomat" is.

Árnyékolás kérdésében régebben nem volt jellemző a zsalu alkalmazása, ez csak nálam vetődött fel,

hogy talán jól mutatna ezeken az ablakokon, mondjuk egy szívmintás,

vagy tulipános zsalugáter.

Viszont az ablakok és ajtók külső díszrámái nagyon változatosak voltak, az egészen egyszerűtől,

az igen dúsan faragottig.
Ha valakinek kedve szottyanna hasonló nyílászárókhoz,
akkor ezen a számon elérhet!
Mobil: 20-340-6403 begin_of_the_skype_highlighting 20-340-6403 end_of_the_skype_highlighting begin_of_the_skype_highlighting 20-340-6403 begin_of_the_skype_highlighting 20-340-6403 end_of_the_skype_highlighting end_of_the_skype_highlighting

illetve Emailon: manager1222@freemail.hu

Vidéki élet, parasztházak és azok felújítása..2.rész

2011-11-10T06:38:00.002+01:00

Így nézett ki a házam a megvételkor.

Udvar

Nyári konyha

Akkor ezennel elkezdeném leírni a parasztházak felújítása során szerzett tapasztalatomat,

elsősorban a saját házam felújításával kapcsolatban.

Ilyen típusú házakat ma viszonylag olcsón lehet vásárolni, de ha az ember azokat tökéletesen

fel szeretné újítani, akkor az elég tetemes összegbe kerülhet.

Azoknak szerencséjük van, akik sok munkát saját maguk el tudnak végezni, mert azzal rengeteg költséget megtakarítanak.

Történetesen példaképpen említeném, hogy az én házam vételára 2 millió volt és a teljes kivitelezés

összköltsége nekem "csak" 3,2 millió Ft-ba került. Az idegen munka költsége ebből kb 1.2 millió volt.

A munka oroszlánrészét magam végeztem, úgy a bontásokat, a vakolatok leverését, a nyílászárók elkészítését, burkolásokat, kőrakást, konyhabútor elkészítését.

Munkám során minden fennmaradó anyagot hasznosítottam.

Kőművesnek, villanyszerelőnek és vízvezeték szerelőnek fizettem csak, a többit magam megoldottam.

Ha úgy vesszük ennek a háznak a felújítása komplett tehát összesen 5.2 millióba került.

Ami nagyon jutányos ár, de az összes munkálatok kisebb megszakításokkal kb. másfél évig tartottak.

A ház vakolata alá én a dróthálót tettem, van másik megoldás is a nádszövet, de ez drágább, bár biztosan tartósabb is.

Régen a vályogtéglákra agyagból és sárból tapasztották a vakolatot, ma ez a technológia nehezen kivitelezhető és általában malterral végezzük a vakolást. Én is így tettem.

Véleményem szerint a nádszövetes megoldás még azért is jobb a dróthálótól, mert a nádszövet és az alapfal közt egy kisebb légrés is keletkezik, és mivel tökéletesen nem lehet a vakolatot egészen a falig felhordani, ebből kifolyólag az alapfal esetleges nedvesedése nem kerül át a már kész látható vakolatra.

Ugyanakkor a drótháló az állandó nedvesség hatására korrodál,

hacsak nem a drágább horganyzott dróthálót választjuk!

Azzal azonban mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a vályogfal könnyen felveszi akár a külső környezetből is a nedvességet, egy lélegző falról van szó, tehát könnyen le is adja azt.

De a páratartalom ingadozása előidézhet kisebb vakolat leválásokat, de ezek könnyen és gyorsan kijavíthatóak és pár évet kibírnak. Festésre, mindenképpen az oltott meszet ajánlom, mert ez könnyen javítható, olcsó és nem zárja le nagyon a falat, biztosítva a "lélegzést".

Láttam hasonló házak felújítását, akik külső kivitelezővel csináltatták, nekik kb 12 millió volt a komplett rendbehozatal költsége.

A megvásárolt házam kívülről igazán jól mutatott, de a vakolatok mindenütt leváltak, a tornácoszlopok

girbe, görbék voltak, nem volt ivóvíz, csatorna sem áram, de volt egy ásott kút, amiből aztán a víz ellátás nem volt gond. A tető faanyaga szuvas, a tetőlécek görbék, a cserepek vegyesek, s mindössze csak egy kéménye volt a háznak.

A vályogházak falazatának összetétele, kő, vályogtégla, tégla, a házak akkoriban minden szigetelés nélkül készültek.

Az én esetemben szerencsés volt a helyzet, mert az épület kőalapon van és eléggé ki van emelve a talajszinttől.

A falazatok vastagsága változó, 40 cm-től, akár 60-70 cm is lehet.

Nyilvánvalóan minél vastagabb a falazat, annál jobb a hőszigetelés. A vályogházak télen igen jól tartják a meleget, nyáron viszont nem kell klíma, kellemesen hűvösek.

Milyen előforduló problémák jelentkezhetnek a meglévő falazatokkal kapcsolatban?

Nos én azt tapasztaltam, hogy a vegyes falazatban lévő téglák okozzák a legtöbb gondot, mert a nedvesség hatására elindul a salétrom képződése, és ez úgy dolgozik, hogy a vakolaton vattaszerűen kijön, gyengítve azt és idővel a vakolat ellenállása megszűnik, elválik a faltól.

Vannak a kereskedelemben különféle vegyszeres megoldások, ezekre vonatkozóan nincs tapasztalatom, hogy azok egy biztonságos megoldást képesek-e nyújtani.

Én ezt a gondot úgy oldottam meg, hogy levertem a rossz vakolatot és egy 2 cm-es hungarocellt tipliztem a falra, majd műanyag hálóval átgletteltem.

Igen bevált, azóta sem penész szag, sem leválás nem történt.

Olyan háztól, melynél már az érdeklődés során láthatjuk, hogy mélyen fekvő területen van, talajvizes, célszerűbb elállni, mert ezekkel később komoly gondok merülhetnek fel, megvételüket nem javaslom!

Viszont ha már ilyen van a birtokunkban, akkor a szakaszos kifűrészeléses és utólagos szigetelést javasolnám!
Folytatása következik...

Vidéki élet, parasztházak és azok felújítása....1 rész

2011-11-09T07:19:00.024+01:00

A festmény múlt századi, nagyanyai örökség,

nagyon illik ebbe a környzetbe.

Kedves látogatóim!

Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy felkértek egy cikk megírására

a Vidéki Élet című magazinban!

Örömmel fogadtam el a kérés teljesítését, melyet ahogyan az időm engedi
folyamatosan itt az oldalamon meg is teszek.

Aztán ha méltónak találják az írásomat, akkor leközlik.

Elöljáróban annyit, hogy mint városi ember, gyermekkoromban sokat nyaraltam vidéken,

úgy kisebb városokban, mit falun egyaránt.

Ma már nosztalgiával gondolok vissza a barátságos közvetlen emberekre, a csendes vidéki

környezetre, a jó levegőre, az állatokra, a kemencében sült kenyér illatára, a bödönből kivett

és sparhelten melegített zsírban tartósított lesütött húsra.
A házi szalonnára és a spájzban lógó kalbászokra és sonkákra
is szívesen gondolok!

Ugyanúgy a cseresznyefáról frissen leszedett gyümölcsre, a széna illatára,

és a baromfiudvarban tartott népes állatseregre.

Akkoriban a jól végzett munka után jólesett az étel, a humor

és a közös asztalnál eltöltött kellemes beszélgetések,
és bölcsességek, történetek hallgatása.
A saját házi bor kóstolgatása és az attól átaludt nyugodalmas
éjszakák is pótolhatatlanok!
Ez a versike is híven tükrözi a vidéki élet mozzanatait!

Ma mindezek háttérbe szorultak, nincs időnk egymásra, minduntalan a pénzt hajszoljuk, de legbelül a szívünk mélyén, mégis vágyunk erre az életmódra!
Nagyon hiányzik az életünkből a környezetünk és az állatvilág védelme,
és a helyes emberi magatartás,
melyről ez az alkotásom fejezi ki a legjobban a meglátásomat!

Valahogyan megragadtak bennem ezek a szép emlékek és mindig is vágytam arra,

hogy a mai mesterségesen létrehozott,

szinte ránk "kényszerített " életmódból a természetes,

mozgásban és tevékenységben nem szűkölködő,

de szerintem egészségesebb és emberibb élet irányába kimozduljak!

Írtam is már itt a blogomban erről a nosztalgikus gondolataimról.

Így történt az, hogy én is vettem egy felújítandó parasztházat, melyet szerettem volna a saját fantáziám szerint megtervezni, és felújítani!
Így valósult meg!

Ma már mindezen túl vagyok és rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem

a saját kezűleg végzett felújításom során.

Azt azonban elöljáróban elmondanám, hogy igyekeztem főleg a nyílászárók terén valami új, általam elképzelt fantáziavilágot is létrehozni.

Nos ez valószínűleg nem mindenkinek tetszik, mert sokan az egyszerűséget kedvelik

és a teljesen korhű ábrázolást!

És van is igazuk ebben, de nekem eddig nem volt lehetőségem a

saját fantáziám megvalósítására, csak ezen a nevezett parasztházon.

A terveim teljesen egyediek, nem másolok senkit és aki egyszerűbbre vágyik, csináltasson olyant!

Azonban megjegyezném, hogy a módosabb parasztok, igenis adtak a házuk kinézetére

és az igényes asztalosmunkára is!

Cikkemben fogok írni a felújítás során szerzett tapasztalataimról,

a nyílászárókról és a vidéki környezet

általam elképzelt helyes kialakításáról is!

Érdeklődni lehet: Mobil: 20-340-6403 begin_of_the_skype_highlighting 20-340-6403 end_of_the_skype_highlightingend_of_the_skype_highlighting

Folytatása következik....

Egyszer mind elmegyünk...

2011-11-01T18:15:00.001+01:00

Emlékszem még gyermekkoromban együtt üdültem

a szüleimmel Mátraházán.

Úgy 8-10 éves lehettem.

Tudjátok, ott voltunk, ahol "az öreg néne őzikéje" című versike is játszódott.

"Mátra alján, falu szélén, lakik az én öreg néném."

Nos emlékszem már ősz volt és sétáltunk az erdőben,

még most is érzem az avar illatát, a csöndet, melyet

időnként egy fakopács megtör.

Együtt voltunk apám, anyám és én.

Gombát szedtünk, de én nem ismerve őket, többnyire

a bolondabbik fajtát szedtem le.

Nem győzték tőlem elszedni a "kincseket", úgy

ragaszkodtam hozzájuk.

Édesapám, hogy elterelje a figyelmemet bodzasípot készített

nekem, ami igen szépen szólt, akár a nádirigó!

Én meg büszkén fütyörésztem egész úton hazafelé!

Nem régen jártam azon az úton, de most már egyedül a

gondolataimmal és a képzeletbeli sípommal.

De jó lenne ha még egyszer megfújhatnám!

A nyáron készült ez a fotó rólam...

2011-11-01T06:41:00.007+01:00

A képek ahol élek a nyáron készültek és a műhely még nem volt elkezdve.

Szerettem volna ha a telken szembe lehetett volna megépíteni, de

a jogszabályok nem engedték máshogyan, csak hosszában folytatásként.

És a műhely belülről, jó világos és tágas.

Öröm lesz itt alkotni.

Asszimetrikus ajtó

2011-10-31T07:02:00.000+01:00

Van amikor kimarad a gyártás során pár db hőszigetelt ablaküveg és jelen esetben ezekhez a már meglévő üvegekhez terveztem ezt az ajtót. Műhelyajtónak megfelel.

Újabb terveim..

2011-10-29T07:39:00.008+02:00

A képeken új motívum tervek láthatóak.

Ezeken is.

Szomorúan tapasztalom azonban, hogy az olyan értékes emberek, mint

Kormányos Sándor eltűntek az élet útvesztőiben!

Aki tud felőle valamit, kérem jelezze, hogy mi van a Sanyival!

Bizony nagyon hiányoznának az ilyen versek!

Rétek

Tágas rétekről álmodom,

hol esténként zsongó tücsökdal

viszi magával fáradt gondolataimat

az álmosan hunyorgó csillagok felé.

Már sokszor jártam ezeken a réteken,

gázoltam a térdig érő fűben

egész éjszaka,és néztem, hogy

a hold fénye miként varázsolja

ezüstös,mesebeli képhez hasonlatossá

a tájat.

Tágas rétekről álmodom...

Itt könnyű a sóhaj,és a szívverés

ütemére lüktetnek fel bennem

apró kis dalok,melyek a füvet borzoló

szelek szárnyain szállnak fel az égig.!

Életem hátralévő részét az alkotásnak szentelem.

Fogok egy csodálatos székelykaput is készíteni, mihelyst lesz rá időm.

Terveim között szerepel majd egy évente létrehozandó alkotótábor
és vásár megszervezése is, ahol bármilyen kézműves tevékenységgel
részt lehet majd venni.

Újra itt vagyok!

2011-10-28T18:17:00.004+02:00

Kedves régi ismerőseim!

Nagyon régóta nem tudtam komolyan foglalkozni a blogommal, mert mint többen tudjátok

a családom sajnos felbomlott és új egzisztenciát kellett keresnem.

Ez a mai nappal megvalósult!

Bár jelenleg semmi nőszeméllyel komolyabb kapcsolatom nincsen, de a tény az, hogy

Szalmatercsre költöztem és megépítettem az új műhelyemet, és a mai nappal be is rendeztem.
Sajnos amíg a különféle engedélyeket be nem szerzem, nem tudok
semmilyen tevékenységet folytatni.
Ez eltarthat egy darabig.

Egyedül élek és biztosan találok majd magamnak megfelelő partnert is még ha nagyon

válogatós is vagyok!

Hamarosan több időm is lesz az írásra, a kedvem megvan hozzá és remélem, hogy Ti is megvagytok!

A képen az új műhelyem látható és pár hónap alatt építettem fel.

2011-01-19T18:22:00.003+01:00

Az élet értelme?

Hogy mi az élet értelme? Ezt a kérdést már rengetegen feltették, és rengetegen megválaszolták, mégsem sikerült még konszenzusra jutniuk az embereknek abban hogy mi is a helyes válasz. Talán nincs is helyes válasz. Minden embernek más a véleménye, nekem is megvan a sajátom, eszerint az élet értelme a Küzdelem - küzdeni az álmainkért, küzdeni a hitünkért, az elveinkért, küzdeni azért ami helyes, küzdeni azokért akik fontosak nekünk, küzdeni a boldogságunkért, küzdeni a jövőért, küzdeni a túlélésért, küzdeni pusztán a kihívásért és a küzdelem izgalmáért; de legfőképpen: küzdeni Önmagunkkal, Önmagunkért.

Ami azonban azt hiszem sokkal fontosabb kérdés manapság annál hogy mi az élet értelme az az, hogy mi NEM.

Ahogy végignézek az embereken, úgy tűnik számomra hogy az életüknek nincs semmi értelme, hogy hamis célokért küzdenek. Manapság ami fontos az a karrier, a pénz, a nyaralás, az autó, a divatos idegen szavak (trend, imázs [image], presztízs [prestige], stb.) és hasonlók. De vajon tényleg ezek alkotnák az élet értelmét? Elfogadható-e azt hinni hogy helyes ezeket választani célunkul?

A ma embere egész életét kemény munkával tölti, hogy építhesse a karrierjét, pénzt keressen amiből házat vesz, meg plazmatévét, kocsit és nyaralást. Leéli az életét így, elmegy nyugdíjba de még akkor is dolgozik, majd megöregszik és eljön az ő ideje, s érzi majd hogy közel a halál. Akkor pedig elgondolkodnak majd, és megkérdezik maguktól: Mit is csináltam életemben? Majd visszagondolnak a sok munkával, karrierépítéssel töltött évre, a plazmatévére, a kocsira meg a többire, s azt mondják: "De hiszen egész életemben nem is csináltam semmi értelmeset! Nem tettem semmi olyat ami maradandót hagyna hátra utánam, nem váltotta valóra egyetlen álmom sem, és egyáltalán semmi olyat nem csináltam, amiért megérte volna végigdolgozni azt a sok évet".

Sokan csak a halálos ágyukon döbbennek rá, hogy a plazmatévét, kocsit, karriert és fizetést nem vihetik magukkal az életen túlra. Ezzel az erővel egyszerűbb lenne, ha az ember 20 évesen szétlőné a saját fejét, és ezzel megspórolna magának 60 értelmetlenül eltöltött évet... de nem, nem hiszem hogy ez lenne a megoldás - én inkább küzdök. Küzdök az álmaimért, a szabadságomért, és nem törődök a káprázatvilág hamis értékeivel.

Ha már élünk, értelmet kell adnunk neki, olyasmit kell tennünk amiért érdemes volt végigszenvedni egy életet, végig küzdeni sok csatát, túlélni nap mint nap és elviselni a halandó lét kínszenvedését. Mai világunk falai hazugságból épültek hamis ígéretek alapzatára, ablakait ámítással töltötték ki s ajtói mögött falak vannak csupán, hamis szabadság érzetét keltve.

Szóval ha már élünk, éljünk Igazán, és ne csak létezzünk bele a világba. A munka, a karrier, a fizetés semmit sem ér, ha mellette nincs valódi életünk, ha álmainkat cseréljük el ezekre.

De ma sajnos magányos a harcos ki az igaz küzdelmet választja, ki álmait üldözi s a káprázatvilág kísértéseire ügyet sem vet. nehéz egy olyan világban élni mely a pénzre, sikerre, népszerűségre és hasonló mesterséges, hamis értékekre alapul. Napjainkban a csapból is ez folyik, a TV neveli gyermekeinket s azt tanítja nekik hogy a népszerűség, a karrier, a pénz az istenek, s hogy ezek nélkül senkik, vesztesek vagyunk. Fogyasztói társadalmunk egy valódi, megvalósult és régóta fenntartott "1984" melyből kitörés alig s nehezen akad.

Elfáradtam már, s egyre nehezebben bírom ezt a végtelennek s reménytelennek tűnő harcot. Minden irányból csak olyan emberek vesznek körül akiknek az agyát teljesen átmosta már a média, akik elfelejtették mit jelent élni, hinni, álmodni, se engem az álmodót különcnek, őrültnek néznek. Én pedig nehezen tudok életben maradni egy ilyen világban, mert bármennyire is megvetem ezeket, sajnos csak a pénz, befolyás és többi hamis, műanyag érték segítségével tudok bármit is elérni - Még ahhoz is pénz kell, hogy levegőt vehessek. Pedig vannak álmaim, ilyen az utazás is, de legfőbb álmom az hogy békében élhessek egy kis tanyán lovakkal. De ehhez is úgy tűnik pénz kell, mint mint máshoz...

Meg kell találnom a módját hogy megkerülhessem ezt a rendszert, hogy az értelmetlen, hamis értékek hajszolásától távol azzal foglalkozhassak, amiért érdemes is élni.

Megható történet az utolsó magyar hadifogolyról...

2010-11-30T07:09:00.003+01:00

Toma András emlékére

Trianoni emléknapra...

2010-06-03T17:23:00.003+02:00

Hazánk drámai szétszakításának évfordulójára
készítettem ezt a kis emléktáblát!

Tudd meg fiam...

2010-04-27T17:11:00.003+02:00

Kedvenc udvari költőm,
Alexandrosz verse

Tudd meg fiam...

Hát tudd meg fiam, érdekes
jószág mind az asszonyfajta,
hallgass rám, és ne azt nézzed
hogyan leng a szoknya rajta.

Nagyapám a nőkről mesélt,
s mivel látta, érdekel,
úgy gondolta itt az idő,
hogy tanácsokkal lásson el.

Ha megnősülsz majd kisfiam
szelíd asszonyt hozz a házhoz,
ki nem pöröl, véletlen se
hasonlítson nagyanyádhoz.

Itt megállt, majd suttogóra
fogta hangját úgy beszélt,
kényes volt a téma immár,
de ismertem a tanmesét.

Panaszkodott, tekintete
az üres udvart pásztázta,
de vesztére, mert nagyanyót
a háta mögött nem látta.

Mit mesél itt kend, vén bolond?
A gyereket eltanítja,
másra lenne gondja inkább!
A kaput ki hagyta nyitva?

Okításom kudarcba fúlt,
s az öreg nyakát behúzva
indult, hogy a nyitva hagyott
kaput becsukja újra.

Holnap hídja...

2010-02-02T16:46:00.001+01:00

Mi fog a legjobban hiányozni...

2010-01-25T04:42:00.017+01:00

Az élet nagyon szép tud lenni azoknak, akik nyitott szemmel járnak!
A világ varázslatos, lenyűgöző szépségét csak a színes érzelmi beállítottságú emberek képesek
észlelni!
Az idő előrehaladtával gyakran elgondolkodom, hogy mi az amiért érdemes élni, az apró,
sokaknak fel sem tűnő kis csodák milyen nagy élményeket képesek okozni.
Mondd, rácsodálkoztál-e már a zimankós téli hidegben felkelő napsugárra, amikor a fény
olyan tisztává varázsolja a tájat, mint még soha, és a köd felszálló gőzölgő párává változik?
Vagy amikor a frissen lehulló hó alatt a fák álmosan görnyednek és a lábad alatt ropog a hó.
Minden oly fehérbe és tisztába öltözik, mint a menyasszony az esküvő idején.
Vagy tavasszal, amikor a lágy szellő simogat és megérint a természet ébredése?
A madarak vidáman csiripelnek és a hosszú tél okozta megpróbáltatások után kellő táplálékot
találnak.
A fák duzzadó rügyekbe borulnak, rád ragyog a napsugár és a melengető fénye beragyogja a természetet.
Az erdőkben a kis erecskék hömpölygő patakokká vállnak és viszik magukkal a lehulló elszáradt gallyakat. Itt , ott kibújik az avar alól a tavasz hírnöke, a hóvirág, melynek jellegzetes illata felejthetetlen.
Vagy rácsodálkoztál-e már a a fű között megbújó kis bogárra?
A rétekre, amikor azok színpompás virágruhát öltenek?
És ott van a nyár, amikor a fák dús lombokba öltöznek és a hűsítő árnyékuk alatt jól esik a bársonyos fűben hanyatt dőlni és nem buja álmokat kergetni.
Hiányozni fog az ételek és ízek változatossága, egy jó asztaltársaság és a baráti beszélgetések.
Hiányozni fog a legszebb emberi érzés, a szeretet megtapasztalása, édesanyám éneke, a nagymama bütykös gondoskodó keze, a papa nyugodt, életet tapasztalt tanácsa, édesapám dorgálása és a közös vasárnapi ebédek, miközben a jó ebédhez szól a nóta!
No és persze a szerelem is hiányozni fog, az a csodálatos emberi érzés, amikor két szív egyszerre
dobban és a világ mintha egy bársonyos ruhát öltene, olyan szép minden!
Hiányozni fog az először felálló gyermek öröme és a gyermekszemek tiszta, őszinte ragyogása.
Bizony hiányozni fognak a versek is, a művészi alkotások, a változatos és minden népre jellemző kultúra, mely ugyancsak ezerarcú.
A kérdés így szólt!
Mi fog a legjobban hiányozni.... ha meghalok!?

Alexandrosz verse

Áruld el...

Itt még most is égig érnek
a fák, és kint a réteken
gyermekkorom tágra nyíló
szemében ring a végtelen.

Régi nyarak illatával
ölel a szél, míg suttogok:
Hazajöttem, megismersz még
öreg nyárfa? Nézd, én vagyok.

A kisgyermek, ki ágaid közt
kacagott, bújkált egykoron,
az vagyok, csak felnõtt lettem,
és szomorúbb is, jól tudom.

Visszajöttem, megkérdezni:
Mi az, mi hajdan itt maradt?
Áruld el most, öreg nyárfa:
Mért voltam akkor boldogabb?

A képen elhunyt édesapám kedvenc pihenőhelye látható.

El Cid

2009-11-19T06:05:00.004+01:00

A spanyol nemzeti hős

Rodrigo (Ruy) Díaz de Vivar, közismertebb nevén El Cid (Campeador) (1044–1099) a mórok elleni felszabadító háború, a reconquista hadvezére, a spanyol mondák és dalok hőse, akinek alakját a költészet is híressé tette.

Cid valószínűleg a Lain Calvo családból származott és a 11. század közepe táján született. Mint condottieri csapataival a keresztények seregében harcolt a mórok ellen, majd a mórok soraiban a keresztény királyok ellen, aszerint ahogyan az érdeke kívánta. Részt vett a León és Kasztília közötti háborukban is. Neve először Ferdinánd király egy oklevelében 1064-ben fordul elő. 1068-ban mint II. Sancho hadvezére legyőzi a király öccsét, VI. Alfonzot, mire az kénytelen Toledoba, Al-Mamunhoz, a mórok királyához menekülni. Sancho erre a testvérének, Uracának örökségét őrző Zamora ellen fordult, de a város ostroma közben Belido d'Olfos orvul megtámadta és megölte. A kasztíliaiak ezután az elűzött Alfonzot hívták meg a trónra, de előbb ünnepélyesen meg akarták esketni arra, hogy bátyja meggyilkolásáról nem tudott és abban részes nem volt. Rodrigón kivül senki sem merte a királlyal az esküt letetetni. Emiatt a király nagyon meggyűlölte, de gyűlöletét egyelőre elpalástolta, sőt azt is megengedte, hogy Rodrigo Jimenát, a király egyik unokanővérét feleségül vegye. 1087-ben azonban García Ordóñez, aki Cid halálos ellensége volt, rávette a királyt arra, hogy Rodrigót Kasztiliából száműzze. A mór királyok oldalán, részint a spanyolok ellen vívott harcokban Cid sok jelét adta hősiességének és vitézségének, ezért visszahívták számüzetéséből. Később újból megrágalmazták és másodszor is száműzetésbe küldték és birtokaitól is megfosztották. 1092-ben meghódította Valenciát, amelyet 1099-ben bekövetkezett haláláig hősiesen megvédett a keresztények és a mórok támadásai ellen is. A várost csak 1102. május 5-én, két évvel később Jimena adta át a móroknak. Két évvel ezután Jimena is meghalt. Mindkettőjüket a San Pedro de Candena kolostorban temették el, ahonnan később Burgosba vitték át hamvaikat.

Egy kellemes este...

2009-11-19T05:00:00.006+01:00

Történt egy szép napon,
hogy a herceg udvarában felléptek különféle énekesek, akik őt magukkal ragadták és elvarázsolták a
csodálatos dallamaikkal!
Különösen tetszettek neki az alábbi énekesek,
akik elfeledtették az uralkodás nem kis gonddal járó
ügyét és baját!
A hercegnek különösen ez a dal ragadta el a szívét!

Mesés keleti utazás...

2009-11-16T05:20:00.010+01:00

Az Úr egyik háborúktól mentes esztendejében történt,
hogy a herceg meghívást kapott
II. Abd al Rahmann sejktől, hogy látogassa meg
őt a birodalmában!
Szívesen vette a szivélyes meghívást, ugyanis a herceg
nagyon nagyra értékeli a keleti kultúrát,
a csodálatos építészeti remekműveket,
az arab világ különleges harmóniáját,
csodálatos zenevilágát és nem utolsósorban a
lélegzetelállító kertépítési kulturáját.
Természetesen magával vitte az egyik kedvenc énekesnőjét is,
aki az ottani ismert arab énekessel egy csodálatos
dallal örvendeztette meg őket!
Elragadta őt a keleti temperamentum és az
igazán vonzó, egzotikus arcú nők csábító tánca!
Nem beszélve az ételek különlegességéről
és a változatosságáról!
Természetesen a herceg is megörvendeztette a sejket
egy kimondottan a neki szánt csodálatos dallal,
mely kifejezi az ízlésvilágát!
Sajnos a kötelessége azt kívánta, hogy törődjön az országával
és ezért megköszönte a sejk meghívását és ha nehezen is,
de hazautazott.

A herceg és az Amazon...

2009-11-15T04:58:00.008+01:00

Történt vala, hogy a herceg kilovagolt a kastélyából
és egy amazonnal találkozott!
Aki elbűvölte a csodálatos testével és a különleges hangjával!
Nagyon megtetszett ennek az amazonnak a temperamentuma,
ezért elhatározta, hogy meghívja őt a palotájába, hogy énekeljen neki!
Napokig elhallgatta volna, annyira a szívéhez szólt a dallam!
De nem csak a NŐ tetszett neki, aki a szerelmére emlékeztette,
hanem a kísérő zenekara is!
El is határozta, hogy felfogadja őket az udvarába,
a másik nagyon kellemes zenekara mellé!
Mindenki nagyon jól szórakozott,
de legfőképpen ő maga!
Hát ilyen kellemesen telt ez a napja a hercegnek
és eltervezte, hogy keres még a szórakoztatására
hasonló jó énekes amazonokat!

Anduril

2009-11-10T06:42:00.022+01:00

Nehéz idők jönnek, de a régi kardom Anduril és az íjam Haelifax
készen áll, hogy a sokat szenvedett népemen segítsen!

Lassan eljön az igazság pillanata, amikor is a gonoszt
végleg elűzzük és egy Új világot, egy ettől sokkal

szebb világot teremtünk!

Ehhez azonban Te is kellesz nekem szerelmem!
Rivendellbe várlak!

Nagyon hiányzol kedvesem és így képzelem el az első találkozásunkat!

Ha most itt lennél mellettem és fognád a kezemet,
én lágyan megcsókolnám az ajkaidat és szorosan magamhoz ölelnélek!

Úgy vágyom már utánnad, kedvesem!
Oly egyedül vagyok és csak Te hiányzol,
a kedves kis mosolyod, a vonzó szemeid!
Ha tudom, hogy mellettem állsz, akkor éretted
mindent megteszek!

Mindig Róladálmodom!
Szeretném már közelről látni a mosolyodat!
És Te táncolnál nekem!
Én meg elbűvölve hallgatnálak!

Bár még sok nehézséggel kell megküzdenünk a boldogságunkért,
de lovammal Shadowfaxal (Árnyék) minden akadályt legyűrünk
és a szerelmünk ott fenn ragyog majd a felhők között,
mindörökkön, örökké!
Velünk vannak a föld állatai, és minden érző teremtmény,
úgy a fák, a vizek és rajtunk van minden békeszerető nép áldása is!
Gyere velem kedvesem,
fogd a kezem és lépjünk be az álmaink birodalmába!
Mára ezzel a gyönyörű dallal búcsúzom!

Shadowfax

2009-11-08T08:01:00.015+01:00

Az Ég és a Föld, a Pokol és a Menny,
az álom és a valóság között lebegek!
A jót akarom, végre csak a jót!
Érezni annak minden pillanatát és elfeledni a rosszat!
Örökre elfelejteni,.... száműzni!
Igen, ezt akarom,..a legjobbat.. csak ezt!
Szerte a világban a gonosz erők kezébe került minden hatalom,
és ebben a valamikor volt földi paradicsomban,
az álnokság, a gyűlölet és a keserűség lett úrrá!
Emberek vagyunk? Vagy állatok?
Vagy tán egyik sem?
Esetleg emberállatok?
Egy új, egy roszabb fajta, mely csak az ármányhoz ért?
A jók, az igazak szenvednek a zsarnok igájában és
az elfolyt keserű könnyekkel öntözik ezt a drága anyaföldet,
amit apáink nagy áldozatok árán szereztek!
Változtani kell ezen, mert nem jó írányban halad
az emberiség és ez az irány a biztos pusztuláshoz vezet!
Uram, Te látod a szenvedésünk, küldj végre egy "égi sereget ", élén
Shadowfaxal, a tiszta igazság és a szépség megtestesítőjével,
hogy egy új, egy szebb és egy boldogabb korszak köszöntsön végre,
a Te sokat szenvedett, de a jót akaró boldogtalan népedre!

A mesebeli herceg...

2009-11-07T12:41:00.016+01:00

Bohém vagyok, nem tagadom.
Olyan, mint ez a II.Lajos bayor király,
aki ezt a csodálatos Neuschwansteini kastélyt építtette.

Egy álomvilágban élek, egy sokkal jobb világban
mint amit e földön észlelünk!

Egy olyan világban, ahol még jók az emberek!

Fürdünk a szeretetben és a békességben!
Körülöttünk gyermekkacaj és vidámság tölti be a teret.

Mondd, kedvesem, be akarsz-e lépni velem az álmaim
világába és élvezni ezt a csodálatos élményt!?
Gyere velem, add a kezed és merüljünk el ketten
ebben a fantasztikus, mégis valós világban!

Talán Én vagyok az a mesebeli herceg, akire mindíg is vágytál,
hát jöjj velem szerelmem és én felkínálom Neked,
ezt a mesebeli birodalmamat!
-:-
A kedves látogatóimnak ezzel a kis műsorral kívánok
kellemes hétvégét!

Vide Cor Meum

2009-11-05T17:32:00.003+01:00

Az internet tele van értékekkel, csak tudni kell, hogy hol található!
Hallgassátok és nézzétek ezt a gyönyörű videót!

Tiszta lelkiismerettel élni...

2009-11-05T14:54:00.008+01:00

Egyre kevesebb az olyan ember, aki elmondhatja magáról,

hogy lelkét a teljes nyugalom hatja át!

Egy tiszta lelkiismerettel élő személyről már messziről látszik

a rezdülésmentes nyugalom.

Az ilyen emberekből a biztonságérzet sugárzik,

s gondolataikat nyugodtan, megfontoltan fejtik ki.

Én magam is keresem az ilyen emberek társaságát,

mert ezek bölcsek tudnak lenni, s mi gyakran tanulhatunk tőlük!

Sajnos a mai világ pénzközpontú szemlélete elvakítja az embereket,

állandó feszültségben élnek, munkáikat kapkodva és soha nem a

tökéletességre törekedve végzik.

A gyakorlat azt igazolja, hogy egy higgadt ember sokkal

gyorsabban és tökéletesebben tudja elvégezni a feladatait,

mint egy sok mindenbe belekezdő!

Elcsodálkozom magamon, hogy a csapás

amit előbb vagy utóbb ki kell hevernem,

abszolút nem rendített meg!

Sőt, mára már nagyon boldognak és harmónikusnak érzem magamat!

Nem is cserélnék senkivel sem!

Talán a jó isten küld nekem egy kedves aranyos

megértő társat is, és akkor már itt a földön beléphetünk

mi ketten, boldogan a "mennyek országába"!

Jó lenne, ha ebből a tükörből, melyet magam készítettem,

hamarosan a kedvesem tekintene rám!

Az igaz szerelem tükre...

2009-11-03T14:22:00.003+01:00

Az igaz szerelem tükre

Elfelejtett mesék között
magányra rajzolt ablak,
pillantás a végtelenbe,
nekem Te most már az vagy...

Rólad mesélt a vágy, tudom,
s a fázós éjszakákon
takaróm lett a képzelet,
ha messze vitt az álom.

De most végre megleltelek
s a felmorajló csendben
szilánkokra tört a bánat,
s én újra boldog lettem.

Szivemben most már dal fakad
mint égig érő ének,
s úgy fonnak körbe napjaim
mint boldog, szép igéret.

Szerelmem tükre két szemed,
s vágyam benne úgy ragyog
mint ahogyan tündökölnek
éjidőn a csillagok...

Alexandrosz verse

Álmodtam rólad....

2009-10-22T04:48:00.003+02:00

Álmodtam rólad,
s most nem tudom:
Vagy e?
Ott túl az álmokon.
Csak bennem rebbenő árnyalak?
Ébren még soha nem láttalak...
Álmodsz-e rólam mondd, Te is?
Rezdülök e olykor benned is?
Vágyod e azt, hogy várjalak?
Most becsukom szemem:
Hogy lássalak...

Alexandrosz verse

Mi van veled kedves barátunk...Paul Potts?

2009-08-28T18:25:00.006+02:00

Mi van veled rég nem látott kedves barátunk, Paul Potts?

Az alábbi linkeken meghallgathatjuk a legújabb videókat!

Nagyon örülök, hogy neked legalább sikerült, megérdemelted!

Rosannának is küldöm ezeket a dalokat a mielőbbi gyógyulása

érdekében!

http://www.paulpottsofficial.com/gb/videos/

http://www.paulpottsofficial.com/gb/

Elindul újra a mese...

2009-08-05T04:12:00.006+02:00

Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!

Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!

Vigyázzatok! Ez a mese
már nem is egészen mese.
Belőle az Isten szeme
tekint a földre lefele.
Vigyázzatok hát emberek,
Titeket keres a szeme!

Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni,
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.

Mert rút a világ, fekete.
Vak gyűlölettől fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
az égig sem látnak vele.
Pedig az égből lefele
porzik már Isten szekere!

Minden csillag egy kereke,
ezeregy angyal száll vele,
az Isten maga száll vele
és csillagtükröt nyujt felénk,
mesetükröt, a keze.

Szent tükrébe végre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen szép is minden ember!
Minden ember szépségtenger,
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel…!

Tagadjátok…? Restellitek…?
Elfordulnak fejeitek…?
Megvakultak szemeitek…?
Szépségteket, jóságtokat
nem érzitek, nem hiszitek…?
Csillaggyertyák fénye mellett
Isten elé nem viszitek…?

Akkor bizony rútak vagytok,
szegények és vakok vagytok,
ha szépek lenni nem akartok.
De még így is, szegényen is,
rútan, vakon, mégis, mégis
Isten gyermekei vagytok!

Rátok süti fényes szemét,
elindítja fényszekerét,
jó emberek játékszerét.
Milyen kár, hogy áldó kezét
nem érzitek, nem nézitek
s nem hiszitek már a mesét.

A rút világnak gondja van,
minden embernek gondja van,
a sok angyalnak mind gondja van
s az Istennek is gondja van,
mert mindenekre gondja van.
S így múlik el a szép s a jó
az ember mellől, nyomtalan.

Wass Albert: Karácsonyi versek II.

Az ilyen versek hozzák helyre a lelkivilágomat,

s bár most nincs karácsony,

mégis szükségünk van a szépre és a jóra!!

2009-08-04T07:18:00.004+02:00

Csak egyetlen fiút láttam...

Három asszony ment vízért a kútra. Nem messze onnan egy öreg üldögélt a padon, és figyelte, hogyan dicsérték az asszonyok fiaikat. „Az én fiam – mondta az első – ügyes és fürge. Felülmúlja fürgeségben a falu bármelyik gyermekét.”
„Az én fiamnak – mondta a második – olyan hangja van, mint egy fülemülének. Ha énekel, mindenki csak hallgatja és bámulja őt.” A harmadik hallgatott. „Hát te miért nem dicséred a fiad?” – kérdezte a két másik. „ Nem tudom, mi miatt is dicsérhetném – válaszolta – az én fiam nem rendkívüli gyerek és nincs benne semmi különös.”

Az asszonyok megtöltötték vödreiket és elindultak hazafelé. Az öreg lassan követte őket. Látta milyen nehezére esik az asszonyoknak, hogy a vödrüket cipeljék és nem is csodálkozott azon, hogy egy idő múlva letették terhüket, hogy egy kis levegőhöz jussanak. Ekkor szembejöttek velük fiaik. Az első kézre állt és cigánykereket vetett. „Milyen ügyes gyerek!” – kiáltották az asszonyok. A második egy dalba kezdett, s az asszonyok meghatottan figyelték, könnyekkel a szemükben. A harmadik fiú odaszaladt anyjához, szó nélkül átvette tőle a vödröket és elindult velük hazafelé.

Az asszonyok odafordultak az öreghez és megkérdezték „Mit szólsz a fiainkhoz?”– „ A fiaitokhoz? – mondta csodálkozva az öreg – én csak egyetlen fiút láttam!”

Forrás:

http://www.laudetur.hu/

Tokajhegyalján jártam...

2009-07-26T07:42:00.004+02:00

Szombaton úgy adódótt, hogy egy kiránduláson vehettem részt.

Aggtelekre, Jósvafőre, Tállyára és Boldogkőváraljára mentünk.

Azt hiszem, hogy nem kell ecsetelnem a cseppkőbarlang szépségét,

nekem különösen a fényjáték tetszett a zenei aláfestéssel!

Hála a Pusztaberki barátaimnak, nekik köszönhetem az utazást,

melyet a végén egy bórkostolással egybekötött vásárlással fejeztünk be.

Tizenkét féle tokaji bort kóstoltunk végig, én egyébként az édesebb és

zamatosabb borok híve vagyok. Vásároltam is kb 10 liter tokaji nedűt!

Így aztán az alvással nem voltak gondjaim, bár a szokott időben keltem fel.

A ló,a veréb és a macska...

2009-07-01T03:41:00.003+02:00

Az udvaron áll a ló
és zabot ropogtat,
a hátuljánál néha
citromot potyogtat.

Ezzel a termékkel
küszködik a veréb
az egyiket éppen
most görgette odébb.

Jól megküzdött vele,
s most csipeget rajta,
majd rohan egy másikért,
mert válogatós fajta.

Az öreg macska lapul,
figyel néma lesben,
nézi, hogy a veréb
milyen telhetetlen.

A cirmos azon töpreng,
a veréb finom falat,
míg a jövendő zsákmány,
már új adagért szalad.

A ló hátulja alatt
ügyködött a veréb,
és hát sajnos nem ment
éppen akkor odébb.

Az égből hullott alá
a nemes matéria,
és imígyen esett
meg a tragédia.

Lócitromtól beterítve
ficánkolt a veréb,
átkozódott, mert az anyag
csípte is a szemét.

Míg így ugrándozott,
ott termett a macska,
s úgy ahogy volt, mindenestől
egyszerre bekapta.

Most a macska hálás,
a gazda lovának,
a tanulságot mindenki
vonja le magának.

Kormányos Sándor verse

Csutkababánál olvastam!

2009-06-30T05:50:00.004+02:00

Az előző bejegyzésemre megtaláltam a választ, hogy hogyan kellene élnünk, nekünk magyaroknak ahhoz, hogy mi is és a világ is megváltozhasson!

"Többen írtátok, hogy nálunk minden olyan idilli.
Nehogy azt gondoljátok, hogy nekünk nincsenek gondjaink, megoldandó feladataink.
Gyermekkorom óta álmodozónak tartanak, mert mindig kerestem magamnak az apró örömöket. Olyanokban láttam a szépséget, amit egyesek nevetségesnek tartottak.Egy biztos, hogy álmodtam magamnak egy világot, s ettől senki nem tudott eltántorítani.Ma már örülök, hogy olyan következetesen ragaszkodtam az álmaimhoz.Ebben a világban másfajta értékek szerepelnek, mint ahogyan ma élnek az emberek.Szeretem a megálmodott világom, mert itt az számít, hogy te milyen ember vagy, te mennyit tudsz adni.Nem számít, hogy mennyi pénzed van, milyen házban laksz, mennyi márkás dologgal vetted magad körül.Ebben a világban fürdünk a szeretetben, mert tiszta lelkű gyermekekkel vagyok körülvéve.Ebben a világban fényesnek érzem magam, s tudom, hogy minden örök értékű, amit létrehozunk."

Bizony megfontolandó gondolatok!
Forrás:

http://raczildiko.blogspot.com/

Egy kicsi ház...

2009-06-12T05:49:00.005+02:00

Egy ilyen kicsi házat szeretnék szép kerttel és sok-sok állattal,

megszűnnének a gondjaim a nagy házzal és a rezsivel kapcsolatban.

Mennyivel nyugodtabb életem lehetne?

Nem kellene ennyit dolgoznom, több időm jutna másokra.

Szabadidőmben csak elfarigcsálnék és gyönyörködnék

az állatokban,és a természet minden megnyilatkozásában.

A házsongárdi temető nagyjai Kolozsvárott.

2009-06-08T06:09:00.007+02:00

A temetőben sajnos szakadt az eső, így csak a Dzsida Jenő és Kós Károly

sírját tudtam megtekinteni!

Bővebb info itt található!

Jártunk Segesváron is, megtekintettük a Petőfi Sándor

emlékmúzeumát és a csodálatos szászok építette várost.

Az elem lemerült a fényképezőgépemben, nem tudtam fotót

készíteni, ezért a neten néztem utánna!

Lásd. itt!

Egy pár érdemesebb fotó Erdélyből.

2009-06-07T19:38:00.005+02:00

A képeken felül a Makovecz Imre által tervezett templom,

aztán Zeteváralja, majd egy Marosvásárhelyi kép látható.

Milyen csodálatos az ember, most ezt a Hanz Zimmert díjazom

aki az aláfestő zenét komponálta, nekem nagyon tetszik.

Szerintem a legnagyobb zeneszerző!

Nektek, hogy tetszik?

Erdélyi fafaragások

2009-06-06T02:44:00.007+02:00

Szép motívumokat is láttam Erdélyben, mint amilyenek a

képen is láthatóak, bár nekem

az egyszerűbbek jobban tetszenek, ezt egy kicsit soknak találom.

A felső kép egy székelykapu részlete, míg az alsó

kép egy gyóntatószék ajtaján található, maga a minta tetszik

csak szerintem sok egy ajtóra.

Rengeteg a fából készült csillár is, bár nekem megvan a

saját elképzelésem, hogy milyent csinálnék, ha lenne rá időm.

- . -

Egyébként ez az utazás most teljesen elfeledtette velem

az áldatlan hazai állapotokat, nem is vágyok most vele

foglalkozni.

Székelyderzsen is jártunk...

2009-06-05T13:33:00.004+02:00

Emlékeztek még, hogy nemrégiben tettem fel a "Hajlotthátú néni" történetét,

ami Székelyderzsen játszódott le az erődtemplomnál.

Az unokájával beszéltem is, de a nénit nem láttam.

Maga templom is igen érdekes szép eredeti freskók diszítik

és jártunk a toronyban is, ahol a szalonnákat és a sonkákat

őrzik.

Nagyon sajnálom, hogy a Nyergestetőre nem jutottunk el

a folyamatos esőzés miatt, mert ilyenkor sár van ott is.

Tatárlaka

2009-06-05T05:48:00.005+02:00

Az erdélyi útunk során egyszer letértünk a főútról,

mondván az az út nyolc kilométerrel rövidebb lesz.

A mellékutakon lévő falvakban nincs kitéve a helységnév

és nincs eligazító tábla sem.

Mentünk, mentünk amíg egyszercsak egy zsákfaluba érkeztünk,

ahol a főtéren kb.300 cigány randalírozott.

Amikor megláttak minket azonnal láttam a nagy meglepetést

az arcukon. Na mondom, gyerekek ma kondérban végezzük.

Az egész falu roma volt, egy szép kis falu hatalmas főtérrel,

egy patakkal a közepén, mely tele volt szeméttel, és kétoldalt

házakkal.

Mondtam az utastársaimnak, hogy mosolyogjatok, mert

különben ma itt ebben az elhagyatott faluban megpecsételődik

a sorsunk.

Csak úgy viccesen elképzeltem, hogy ezek a romák várják

a betévedőket és a főtéren egy hatalmas kondérban már

forralják a vizet a következő turnus részére.

El is neveztem a falut tatárbifszteknek, mert a romák olyan

éhesek, hogy nincs idő arra, hogy a tűzön a hús eléggé

megsüljön, és félig nyersen eszik meg az eltévedt túristákat.

De szerencsére nem történt semmi sem, sőt még el is igazítottak

minket.

A fotón látható házat romák lakják, elég sok hasonlót látni.

Sajnos a faluról nem készítettem képet, de minden erdélybe

kirándulónak ajánlom a megtekintését, ha szereti az izgalmakat.

Erdélyről...

2009-06-04T05:53:00.010+02:00

Megjöttem Erdélyből, de az információ és a látnivaló olyan sok volt,

hogy egyenlőre nem is tudom a helyéretenni az eseményeket.

Itthon nagyon összegyűltek a tennivalók ezért csak részletekben

tudom elmesélni nektek.

Röviden összefoglalva annyit említenék, hogy a körút során

azt tapasztaltam, hogy ott ahol magyarok laknak, minden

sokkal szebb és kulturáltabb, mint a románok lakta részeken.

Egy biztos, hogy az utakat folyamatosan építik mindenfelé.

Sajnálattal tapasztaltam, hogy a rendszerváltás után rengeteg

erdőt kiírtottak, így az általam várt sok erdő látványa helyett,

inkább a letarolt dombok látványa fogadott.

Nagyon sok a történelemből is ismert helyen jártunk.

Csíksomlyón kb. 5-600 ezer ember volt, de szinte végig esett

az eső és minden sártengerré változott.

Folytatás következik...

Amit az apa a gyermekének mond...

2009-05-25T16:47:00.002+02:00

Igen, elvesztettük az otthonunkat, fiam. Elvesztettünk mindent - ahogy azt manapság mondani szokták. Mégis, nézd: szép a világ. Susognak a fák, harmat csillog a fűszálak hegyén, pillangók vannak, és virágok vannak. Tudd meg, hogy a sárgarigó egyetlen füttyével megszépíthet ezer csúnya rontást ezen a világon. Nézd a világot, és figyeld meg jól! Figyelj a fákra és a madarakra! Őzre, pillangóra, virágra. Ne törődj sokat az emberekkel, és ne hallgass oda, ha cifra jelszavakkal hozzád szólanak! Az emberek csak rontani tudják a világot. Haszontalanságokat ne gyűjts soha! Bélyeget, gyufaskatulyát, pénzt, vagyont. Csak a szépet gyűjtsed meg magadban. A szépet, amit szemeddel láthatsz, füleddel hallhatsz, orroddal érzékelhetsz, és ujjad hegyével megtapinthatsz. Meg amit gondolsz olyankor, azokat gyűjtsed. Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.
Egyszer egy fiatal tiszt állt a tábornoka előtt. Kemény, szigorú hangon beszélt a tábornok. Tervekről, parancsokról, háborúról. Szavai mögött tankok dübörögtek, bombák robbantak, géppuskák zakatoltak. Az ablak nyitva volt, s alatta egy barackfa virágzott. Rózsaszín volt és csodaszép. Ezt a barackfát nézte a fiatal tiszt, amíg a tábornok beszélt. A tábornok hirtelen elhallgatott. - Mit néz? - kérdezte ingerülten. - A barackfát, tábornok úr - felelte a fiatal tiszt -, most virágzik. A fiatal tisztet megbüntették akkor. De ma, ha visszagondol a múltra, csak azt bánja, hogy nem figyelt még jobban a barackfára, ott, hajdan, a tábornok szobájában, amíg a tábornok beszélt. Mert a tábornok már régen nincs sehol, és amiket mondott: elfoszlott, mint a sűrű, rossz szagú köd. Csak annyi maradt meg abból a napból, hogy szép volt a barackfa nagyon, ahogy ott állt, tömötten, rózsaszínűen, puhán és mosolyogva. És a fiatal tisztnek egyebe sem maradt, csak a virágzó barackfa színének és illatának emléke abból az időből. Ez a fiatal tiszt a te apád volt fiam.

Wass Albert

Álmodtam egy alkotófalut...

2009-04-24T06:05:00.006+02:00

Tudom, hogy idealista felfogású vagyok,

hogy az életem utolsó öt évében rendkívüli fordulatot vettem,

de mindíg képes voltam a megújulásra,

az új, az emberi társadalmat előrevivő gondolatok elfogadására!

Nem kötöm magamat mereven egy ideológiához sem,

ha valaki észérvekkel meg tud győzni,

képes vagyok azokat elfogadni!

Tudom, hogy csak álom ez, de jó megálmodni egy olyan

közösséget, ahol nem a húsosfazékhoz való tolakodás és az

ahhoz való mindenáron történő ragaszkodás áll az előtérben,

hanem a közösség fennmaradása, a közös tettek,

és a közös örömök keresése,

valamint az ebből adódó mindannyiunk anyagi és szellemi

gyarapodását szolgáló tevékenység a legfontosabb!

Természetesen úgy, hogy abban úgy az egyén mint a közösség

megtalálja a számítását.

Nem pénzalapon kell gondolkodni, hanem érzelmi alapon,

törődve a másikkal úgy, hogy figyelmen kívül kell

hagyni annak faji, vallási és politikai hovatartozását!

Ez az amit Rózsa Florez életéből, mint pozitívumot

most legutóbb megtanultam!

(lásd. a következő erre vonatkozó bejegyzésemet is!)

A munka az embert kell, hogy szolgálja és nem fordítva, és

nem csak egyes emberek érdekeit, hanem mindannyiunkét!

Ennyi bevezető után elmesélném a soha meg nem

valósítható elképzelésemet!

Miért nem valósíthatóak meg?

Azért mert mindíg olyanok ragaszkodnak azokhoz a pozíciókhoz,

akik képtelenek az új befogadására, a kedvező változásokra,

melyek mindannyiunk érdekeit előmozdíthatnák!

Egy olyan közösséget szeretnék, ahol az emberi tehetségek

érvényesülésének semmi nem szab gátat, ahol az írigység

nem állíthatja meg a tehetséges emberek kibontakozását!

Milyen szép lenne egy alkotóházban illetve faluban

különféle mesterségeket űző emberekkel együtt dolgozni,

és az általuk elkészített tárgyakban,

művekben gyönyörködni, azokat a mindennapi életben alkalmazni.

Itt mindenféle mesterség szóba jöhetne.

Ez akár meg is alapozhatná a felemelkedésünket is!

Búbos kemencét szeretnék!

2009-04-20T18:02:00.008+02:00

Tervbe vettem egy búboskemence és egy takaréktűzhely megépítését!

A konyhába a spárhelt, vagy masina helyett szeretnék egy az első képhez hasonlót, és a két szoba közé a két alsó képen látható kemencét.

Már meg is van a kemenceépítő mester, a linkjét betettem a többiekhez, ott minden info megtalálható!

Természetesen sütni is lehet benne, kenyeret, kalácsot stb.

Van- e már valamelyikőtöknek tapasztalata az ehhez hasonló kemencékkel kapcsolatban?

Gazdaságos-e,és jól fűt-e, tartja-e a meleget?

Annál is inkább érdekel ez a dolog, mert hamarosan
megszűnik a gázártámogatás.
Végül pedig ez lett belőle, egy cserépkályha.

Már megint Anglia!

2009-04-17T18:24:00.004+02:00

Két éve Paul Potts, most meg a Susan Boyle!

Egyszerűen hihetetlen! Ezt látni kell!

A jelek szerint a Britain,s Got Talent a skót asszony személyében egy újabb hátrányos személyből faragott sztárt.

A 47 éves Susan Boyle a Britain,s Got Talent tehetségkutató versenyben vesz részt. A zsűritagok nevetésben törtek ki, amikor a verseny előtt a munkanélküli asszony, akit saját állítása szerint még soha nem csókolt meg senki, kijelentette, hogy hivatásos énekes szeretne lenni.

Ám amikor elénekelte az Álmodtam én egy álmot című dalt a Nyomorultak című musicalből, levette a lábáról a zsűrit.

http://www.youtube.com/watch?v=9lp0IWv8QZY

Nyergestető

2009-03-26T16:12:00.004+01:00

Egyébiránt május 27-én mennék Erdélybe és ezt az emlékhelyet is fel kívánom keresni!

Ó drága hazám, de kevés ember van ki tenne is érted valamit!

Nyerges-tető

A szabadságharc utolsó csatája
A Nyerges-tető a Csíki-medence déli részén Kászonújfalutól keletre és Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el 875 m magasságban. A kopár dombon szembetűnő 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájára figyelmeztető emlékoszlop. Tuzson János őrnagy és csapata 1849. augusztus 1-én itt védte Alcsíkot a túlerőben levő osztrák és orosz katonákkal szemben. Elszánt hű csapatát csak árulás útján tudták legyőzni (az Ügrös-pataka felől kerítették be őket). Ma a Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti nyergen áll a 1,60x1,60 m talapzaton elhelyezett oszlop és kereszt (5,40 m magas). Az emlékművet a Zsögödön lakó, olasz származású Pulini (Poulini) János készítette és 1897. augusztus 8-án avatták fel 5.000 ember részvétele mellett. Az ünnepségen jelen volt Tuzson János alezredes is. A környező települések évente kétszer, március 15-én, illetve a csata napján leróják kegyeletüket az emlékoszlopnál. A hősök temetője (a tömegsír) az emlékművel átellenben, tőle mintegy 100 méterre, egy tetőn látható számos sírjellel és kereszttel, köztük az Ismerős Arcok zenekar emlékkeresztjével.
Forrás:
Hargita Képes Megyeatlasz, Topo Service 2005http://www.cchr.ro/jud/turism/hun/2/25/25nyerges.html

Orbán Balázs, Kászonszék (részlet)
"Csík egy minden oldalról magas havasok által körülölelt és védett természetes erősség; oda bejutni bármely oldalról is bajos, s e bejutási pontok is olyanok, hogy azokat könnyen lehet védeni és elzárni. Ez elzártság, ezen természetileg való fedezés még nyiltabb, s folyamainak kifolyást engedő déli részen is megvan, mert itt is csak két könnyen védhető szoroson lehet oda behatolni. Ezen hadtanilag fontos bejáratok a tusnádi szoros és a nyergesi ut. A Nyerges ugyan nem szoros, hanem hegyvonal; de oly hegyhát, mely teljesen uralogja a Kászon felől oda vezető szük völgyet és a Nyerges keleti oldalán felvonuló egyedül lehetséges utat.
Csekély ide helyezett erő hadseregeket tudna feltartóztatni. S hogy a Nyerges hadtani fontosságát többször használták fel, arra történelmünkben több adatot találhatunk; - mert itt verték szét 1550-ben a székelyek Kemény János vezetése alatt István moldovai vajda öcscsének seregét, ki a Martinuzzi és Petrovits összekoczczanása előidézte zavarokban a porta által küldetett Erdély feldulására.
Itt állottak meg a csíkiak 1660-ban, midőn a Háromszéket neroi kegyetlenséggel duló Barcsai Gábor közelge, Csíkot hasonló sorsra juttatni; innen izenték meg ezen hazafiui vérrel táplálkozó szörnynek, hogy ne közeledjék, mert ők utolsó emberig oltalmazni fogják határaikat, s mig közülök egy is él, oda be nem bocsátják. Ez elhatározott fellépés menté meg Csíkot a feldulástól, mert Barcsai a fejedelem parancsából fegyverszünetet kötve, a segesvári országgyülés közbeszólása megmenté Csíkot.
És itt állott 1849-ki aug. 1-jén Tuzson János honvédezredes, ki Bem által Moldovában feledtetvén, esetlegesen éppen a szentgyörgyi csatavesztés után érkezett vissza Háromszékre, hol minden veszve lévén, ki csapatjával s néhány ágyuval Csík felé vette utját. Miután Kászon-Ujfaluból a felnyomuló oroszok és az azok után jövő Calm-Gallas elől egy heves csata után visszavonulni volt kénytelen; (júl. 31-én) a Nyergestetőn állitá fel fedett helyzetben ágyuit s elszánt honvdeit. A mitsem sejtő oroszok minden elővigyázat nélkül tömegesen nyomultak fel a meredeken emelkedő országuton, Tuzson bevárta lőtávolságra, s akkor kartács- tüzzel sepreté őket le. Sokszor kisértének az oroszok elszánt, kétségbeesett rohamot, de az oroszlánként harczoló honvédek és a halált osztó ágyuk mindig visszaterelték. Végre találkozott egy kászoni oláh, ki a kozákokat mellékösvényeken bevezeté Szent-Márton felé Csíkba, s igy a nyergesi hadállás megkerülve, hátulról lévén fenyegetve, Tuzson kénytelen volt az eltiprott szabadság ezen utolsó győzelme után feladni hadállását, s a tusnádi szorosból elvonuló Gál Sándorral csatlakozva, a Mitácson átcsapni. Az uttól jobbra eső magaslaton az ágyuk mellvédei most is látszanak. Ezek egyedüli emlék-hanjai a Székelyföld kétségbeesett végküzdelmeinek; és midőn a dicső napok emlékei által szentesitett hantokat tapodja, midőn e hősies harczok emlékeivel találkozik, ne szomorodjék el? Ne, mert e harczok nincsenek eredmény nélkül: azok erkölcsi nagyságuk egész fényében állnak a világ előtt, és a szent szabadság érdekében kiontott vér bizonynyal gyümölcsözni fog, s eredményes lesz, ha nem is a küzdőkre, de bizonnyal azok utódaira nézve."
Forrás:
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása / Csík-Szék / XI. Kászonszék

Egy hajlott hátú néni

2009-02-27T13:40:00.006+01:00

A kép eredeti, ténylegesen a nénit ábrázolja!

Könnyekkel teli szemmel írom le ezeket a sorokat, hogy Ti is olvashassátok!

Egy motoros küldte ezt a levelet. Azt hiszem, nem kell hozzá kommentár.
Túrázásaink során a székelyderzsi Erődtemplom falánál induláshoz
készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős,
hajlott hátú néni.

Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk.
Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte:

-És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják?
Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta ezt:

Járjatok be minden földet,
Melyet Isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? -

Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!... aranysárgán
Ringatózik rónaságán

A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
Mennyit nem látsz álmaidban.

S ilyen áldások dacára

Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.

S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn.
Vagy ha éppen a véletlen
Föltalálja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,

Vagy az ínség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,

S áldicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik!...

Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,

Mindenki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:

Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván.
Óh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?

Mikor ébredsz önérzetre?

(Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet)

Majd folytatta:
Mondják, miért írt ez a Petőfi ilyeneket?
Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit.
A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt
nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott.
Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni!!! Én pedig leültem a székelyderzsi
Erődtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40
körüli, erősen borostás túramotoros imidzsébe.
És arra gondoltam, hogy az itthoni, magukat bal és jobboldali politikusnak
nevező, gátlástalan emberek, akik fröcsögő nyállal próbálják
fekete-fehérre mosni az agyunkat, akik megosztanak, nem összekötnek, akik
személyes érdekharcukkal több kárt okoznak ennek az országnak, mint eddig
bárki. Csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy
88 éves, görbe hátú öregasszony ŐSZINTÉN Petőfit szaval a boltból
hazafelé, és négy szelet kalácsból kettőt odaad vadidegen embereknek. Talán
elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én. Talán
elgondolkoznának azon, hogy vajon ki és miért tette őket oda, ahol vannak,
és hogy mi dolguk a világban. Küldd tovább légyszíves, hadd járja be a
világot és olvassa minden igaz magyar lelkű ember!

Itt megtalálhatod Székelyderzs honlapját,

köszönjük a címet!

http://szekelyderzs.blogspot.com/

Ahogyan a tücsök hegedül...

2009-02-24T17:23:00.011+01:00

Magam ajánlottam fel, hogy előszót írok Kormányos Sándor

most megjelenő harmadik verses kötetéhez.

Reménykedtem, hogy elfogadja tőlem, ezt a szándékomat,

mert ez számomra is megtisztelő feladat!

Ha valaki kezébe veszi ezt a verses kötetet, azonnal megfeledkezik

a világ minden bajáról, és egy valós érzelmi alapon nyugvó, szép

rímekkel és ritmusokkal teli, szinte mesebeli, de mégis valóságos

világban ébred fel.

Oly kevés már a tiszta magyar szó, és olyan ritkán vesszük észre

a szép magyar tájakat, növényeket, állatokat. Ugyanilyen könnyen

megyünk el az érzelmeink mellett is.

Pedig ezekre mindannyiunknak szüksége van!

Nem kell különösebb szakértelem Sándor verseinek megértéséhez,

mert az írásai magukkal ragadnak és önmagukért beszélnek!

A költő úgy bánik a szavakkal, mint mester a hegedűjével, és talán

ezért is ajánlottam a kötet címének,

" Ahogyan a tücsök hegedül..."

Egyik verséből vettem ezt az idézetet,

"Hallgatom és gyermek vagyok,

kit friss tejjel itat nagymama,

bütykös kezével a kezem fogja,

s én sírok, ne engedjen el soha."

Bizony Sándor, mi meg azt mondjuk, hogy

Ne hagyd abba soha!!!

___ . ___

Most kiragadtam pár versét a készülő kötetéből,

fogadjátok szeretettel!

Tücsök sír...

Tücsök sír az éjszakában
hangja messze jön velem,
kóbor álmok,vágyak útján
zeng fülemben szüntelen.

Búval-bélelt tücsöknóta
benne sír a nyár,a rét,
s minden fájó tévedésem
benne zengi énekét.

Nyári reggel

Rezdül a szél,mint hosszú sóhaj
lüktet a fákon lágy remegés,
hajnali csendű kis levelek közt
zizzenő szárnyú zöld lebegés.

Álmosan bomlik fátyla a ködnek
gördülő könnyét törli a rét,
fénysugarakká szökken a harmat
ritkuló pára jelzi helyét.

Friss kacagással zendül az erdő
kék mosolyát ha szórja az ég,
kerge rigókkal szárnyal a reggel
szárnysuhogástól csattog a lég.

Fénysugarakban fürdik a dallam
dúdol a hangja zümmög a rét,
méheket zsongat röptet a szélbe
messzire hordva a nyári zenét.

Barka

Fűzfa hajlik
víztükörre
selymes fényű
barkaág,
hosszú szoknya
fűzfa éke,
lebben rajta
száz virág.
Fodra ringat
kényeskedve
lágyan rezgő
új csodát,
s víztükörben
fűzfa nézi
gyönyörködve
önmagát.

Kormányos Sándor verseiből válogattam.

Boldogságok

2009-02-13T19:23:00.001+01:00

Boldog, ki a kísértés útján ellenáll,
boldog, ki, ha tétova is, de engem megtalál
boldog, ki, ha nem lát is, hisz
boldog, ki vállán szálkás, nehéz keresztet visz.

Boldog, ki befogad másokat,
boldog ki örül, ha szenvedőt látogat
s vígaszt visz neki
lelke sűrü keservét, szeme tompa fényét mind elveszi.

Boldog, ki bennem hisz, bennem remél
nyitott szívvel jár, lépte hozzám felér
boldog a bátor, tiszta lélek
mert én benne lakom, kezét fogom,vele élek.

Őry István verse

Nehéz homályba

2009-02-13T19:22:00.002+01:00

Nehéz homályba kúszik a jövő,
mint szürkületkor erdőben az út...
Aki bemegy, nem tudja merre jut.
S nem tudja, ki lesz, aki szembe jő!
Tán a Balsors lesz, tán a Jószerencse,
talán törpe lesz, talán óriás.
Talán lidérc, ki tőrt vet, vermet ás,
talán angyal, hogy lelkünk égbe mentse.
Megyünk, eltévedt gyermekek, vakon,
előttünk fel-felmordul a vadon,
a szélben száraz levél kavarog.

Legyen az erdő akármily setét,
Csak el ne engedjük egymás kezét,
kitett anyátlan árvák: magyarok.

Reményik Sándor verse

Egy kéz a jég alól..

2009-01-15T03:34:00.000+01:00

Most olvassátok el az én csodával határos történetemet!

Egy kéz a jég alól!

Fiatal koromban nagyon szerettem korcsolyázni és egyik alkalommal a nagykanizsai

csónakázótavon űztem ezt a sportot. A tó mintegy 5 km hosszú és kb. 200 méter széles.

A jég vastagsága helyenként 15 cm, de voltak olyan helyek, ahol csak pár cm-es

volt. Sokan koriztunk és élveztük, hogy jó nagy sebességgel haladhatunk a tó széltében, hosszában. Amikor egy vékonyabb jégrétegre értem bennem is megfordult a gondolat, hogy csak be ne szakadjon alattam. Ha egy helyben álltam volna, akkor biztosan nem bírt volna el engemet sem a jég egyes helyeken. A nagy lendületben nem mindíg volt lehetőség kikerülni a vékony

jeget. Szerencsére ez nekem sikerült, nem úgy mint egyeseknek!

Egyszer csak látom, hogy egy srác, aki előttem haladt egyszerűen eltűnik egy lékben.

Pár másodpercig víz alatt volt, aztán feljött a felszínre és próbált kimászni a vízből.

Ez nem nagyon sikerült neki, mert a jég mindíg beszakadt alatta, ahogyan próbált kimászni.

Voltunk páran körülötte, de senkiben nem volt bátorság odamenni, mert mi is úgy járhattunk volna. A víz mélysége ott, ahol ez az eset történt kb.2 méteres lehetett.

Gyors döntés született, gyűjtsük össze a sálakat és kössük össze! Ez meg is történt és

próbáltuk neki odadobni, de nem tudta elkapni. Már vagy 4-5 perce küzdött a

szerencsétlen azzal, hogy kimásszon, és az ereje is fogytán volt, láttam a mozdulatain is, hogy egyre erőtlenebb. Közben valaki hason fekve a lékhez közelítve próbálta neki átadni a

sálat,de nem sikerült. A lékbe esett srác egyszercsak szép lassan, szinte mozdulatlanul

alámerült a jéghideg vízben. Gondoltam, hogy ezzel bevégeztetett. Eltelt 1 perc,

és egyszercsak egy kéz nyúlt ki a vízből, majd az egész teste feljött és csodával határos módon

elkapta az éppen akkor odadobott sálat, amivel aztán sikerült a fiút a vízből kihúzni!

A srác megmenekült és egy óra múlva már mintha mi sem történt volna, újra korizott!

Persze ruhát kellett neki cserélni és átmelegedni.

Van egy másik vízzel kapcsolatos történetem is. A fiammal Bánkon voltunk és matraccal

evezgettünk a vízen. Egyszercsak látom, hogy a 7 éves fiam beleesik a vízbe és azonnal

eltűnik a víz alatt! Én menten utánna ugrottam és nagy félelemmel keresgéltem a

víz alatt. Egyszercsak látom a fiamat, amint a vízfenéken kinyitott szemmel áll szinte

mozdulatlanul. Gyorsan elkaptam őt és a felszínre hoztam. A kérdésemre, hogy miért állt ott

olyan mozdulatlanul, már nem emlékszem, hogy mit válaszolt, de szerencsére megmenekült.

Más szemmel kell látni a világot!

2008-12-18T19:17:00.004+01:00

Hálát kell adnom a mindenhatónak azokért a bölcsességekért melyeket miránk hagyott örök útmutatóként, hogy hogyan kellene élni az embereknek!

És hálát kell adnom azért is, hogy ezeket az ismereteket fel is tudtam fogni, hogy a mindennapi életben alkalmazni tudjam azokat!

Hálát kell adnom azért is, hogy a sors ilyen derék jószándékú embereket sodort az utamba, mint

Ti kedves barátaim! Nem is tudjátok, hogy milyen nagy örömet szereztetek nekem a barátságotokkal, a figyelmességeitekkel és a hozzászólásaitokkal!

Igazán boldog vagyok, hogy megismerhettelek benneteket!

Azt kívánom néktek szívem minden melegével, hogy bár a világ tele van fájdalommal és keserűséggel, de találjatok egymásra Ti jószándékú emberek!

Nagyon sokszor elgondolkodom, hogy az emberi élet jobbra fordulását soha nem az anyagi jólét hajszolása, hanem az emberek őszinte szeretete okozta!

Nem véletlenül mondta Jézus, hogy "az elsőkből lesznek az utolsók, és az utolsókból az elsők"

Csak egy példával próbálom szemléltetni ennek az idézetnek az igazát!

Vegyünk egy vezetőt, aki a dolgozóinak a jó teljesítményük ellenére is

meglehetősen alacsony bért ad. Ugyanakkor önmagának nagyon magas fizetést ad!

Ő, bár látszólag" első" kizárja magát a közösségből, és mindenki

írígy lesz rá! Mi történik akkor, ha ő a dolgozóit jól megfizeti, de ugyanakkor önmagának roppantul alacsony jövedelmet állapít meg!? A dolgozói elkezdenek aggódni érte, hogy egy ilyen jó főnök aki törődik velük, többet érdemelne! Bizonyára többen meg is hívják majd ebédre és elhalmozzák ajándékokkkal! Így lesznek az utolsókból az elsők!

Váci Mihály

2008-11-27T06:30:00.004+01:00

AZÓTA

1945. május nyolcadikán végetért a második világháború.
Új időszámítást vezettek be.
Meghirdették a világbéke korszakát.

És azonnal nekiláttak.

Fogságba terelték a különböző közkatonák millióit,
százezreket őriztek a világ annyiféle megfigyelő táboraiban,
tízezreket vetettek börtönbe a béke glóbuszán,
kémek és ellenkémek, árulók és hitvallók
százait ítélték el történelmi ragyogású perekben;
tökéletessé tették a tudomány lehazárdabb felfedezését,
kidolgozták a totális csapás és ellencsapás
biztos rendszerét, felülmúlhatatlan eredményeket
értek el a vegyi fegyverek, a napalm,
a bénító, a lombtalanító, a szikesítő eszközök humánus
alkalmazásában, kétszer több bombát gyártottak és dobtak le
a félelemtől tátogó falvakra, mint amennyit a második
világháborúban Európára szórtak, azóta csaknem annyian
haltak meg a sárgák, feketék és fehérek közül
faji és az osztálygyűlölet dühöngéseitől,
mint a második világháború gázkamráiban,
legalább háromszor annyi forradalmárt végeztek ki,
mint amennyi meghalt a spanyol forradalomért,
százezreket öltek meg kibogozhatatlan helyi háborúkban,
azóta az emberiség lelkét nagyobb bűn terheli a vietnámi
krizantém lelkű nép törvényesített irtásáért, mint
az ukrajnai tömegsírokért, azóta több cinizmus, szadizmus,
nemzeti gyűlölet és előitélet szabadult a Földre,
mint amennyit Hitler apparátusa megtestesített; a pénz,
a hóditó vágy, a rossz kézbe került hatalom
több bűnt követett el a harmadik világban,
mint a gyarmatosítás még visszafizetetlen négyszáz esztendeje,
tankok csörömpöltek át elszánt kis országok forradalmain,
felszántották és sóval behintették Lumumba nagy termőföldet
ígérő lelkét, századunk segesvári csataterén ledöfték Che Guevarát,
Made in USA fegyverekkel lelőtték Amerika két fiát, akik nemcsak
a Holdra, józanabb Amerika földjére akartak lépni,
megölték Kinget, a négerek fülledt nyomorának
ablaknyitogatóját, a dél-amerikai indiánok közül
többet irtottak ki, mint amennyit Corteznek és
a kondás Pizzarónak ennyi idő alatt sikerült.

A kis kövér Olaszország ujjai közt szopogatja
Európa fülemüléit, felfalja fürjeinket,
az ember jóllakottan kiüríti sok száz pusztuló
lelkes állat delikát húsát, emancipált prostituáltjaink
kivesző madarak tollaiba takarják pucérló testüket, égre
terpesztett lábaikra fital-fókabőr-csizmát huzigálnak,
a gépkocsis urak kiirtják a történelmi városok isteni
galambrajait, mert azok lemocskolják a karosszériákat,
a város lélegző kertjeit leöntik betonnal a parkolóhelyekért.
Azóta beszennyezik a Föld édesvizeit, sugárzóanyagokkal
megmérgezték a világtengereket, fertőzővé
tették a levegőeget, aknamezővé az országutakat,
támaszponttá a Holdat, arzenállá a sztratoszférát,
új szíveket és új rettegéseket ültettek belénk,
szelid igényeinket elgyávítja
a rentabilitás, a racionalizálás, a termelékenység hisztériája,
legjobb szellemeink
gondolatai közül eltűnik az emberi üdvösség
megtervezésének gondja, kiszorítja
a világűr meghóditásának eufóriája. Halad a dologi világ,
és megtorpan az ember, kényelmesebb az élet,
de szomorúbb. Sokkal többet tudunk a létről,
mint amennyivel még el lehet viselni, felfedezünk
mindent az anyagról, s elveszti önbizalmát
az emberi szellem. Szabályozzuk a temészetet
s felfal szabályozhatatlan természetünk,
ennyi tökéletes tárgy között
tökéletességéből mind többet veszít az ember.

És azóta újra és újra nekilátunk, jóra összeesküvők,
megcáfolni e történelmet,
s felhozni valamit az emberiség mentségére.

SZÁZEZER ÚT

Én mindig másként gondolom,
amit elém kínál a lét.
Ha rádnézek is - álmodom
egy velünk történő mesét.
Ha azt mondanám: - Jó, igen.
Ne vedd komolyan, el ne hidd:
- másodpercenként a szívem
igent biccent és nemet int.

Mert én magam is szüntelen
más vagyok, mint aki vagyok,
- sem az, akinek képzelem
sem az, ami én akarok
maradni, lenni: egyre más,
és mire elfognám, megint
új arc, szédület, kusza láz,
arcom rám soha nem tekint.
Bármely tükörben nézzem is:
- Megvagy! Idenézz! - sír, nevet,
de már is más, ahogy a víz
ragyogtat minden új eget.

Míg alszom, tán ébren vagyok,
s ébren meg mélyen álmodom.
Hiszed - ölelsz, mint hű rabod,
s szíved tán épp elárulom,
és ha ellened vétkezem,
akkor hű sírásom keres,
s míg téged simít két kezem,
talán haragtól kék eres.

Mikor hozzád szegez a kín,
talán máshol feltámadok,
s ha hívnak csavargásaim,
mindig feléd vándorolok.
Rád nézek: - s hol vagy, nem tudom.
S bármit nézzek, az mind te vagy.
Elhagylak százezer úton,
hogy megleljem kapuidat.

És mindig másra vágyom,
mint amit szívből akarok.
Szomorún érzem fájón,
azt, ha boldog vagyok,
mikor a legforróbban élek,
legjobban gyilkolom magam,
s a legéltetőbb szenvedélyek
átölelnek halálosan.
Mert nincs határa semminek,
a van, nincs fojtva ölelik
egymást; ha dobban a szíved,
mindig meg is hal egy kicsit.

A van, a nincs kétvégű hinta,
és lengő hinta minden itt:
- ez mélybe dönt, szállni tanítva,
az zuhantat, míg felröpít.
Ha öröm hív - már vár a kín,
- a hinta egyre fel, leszáll,
ha égben vagy, lenn pokol int,
s ha mélyben - fentről fénysugár.

Ne kérj válaszokat, szívem.
Az igazságból is csak azt
tudom csupán, hogy elhiszem,
de nem azt tudom, hogy igaz.
Már másképp hiszem a világot
s régóta másképpen tudom.
De nem igaz, jó egy se - látod,
hát hagyd - majd újra álmodom.

Az Isten előtt álltunk régen
Egyetlen testvérem, és én
S a nagy urat zokogva kértem
Engedje meg, hogy mint az égben
A Földön is legyen enyém!

Bár egy reménysugárkát adjon,
Ha ennyit nem lehet, hogy lent,
A könnyes, bús világon,
Ha keresem, megtalálom
Az én testvéremet

És szólt az Úr: adok ezer virágos,
könnyű álmot, s ha egyedül vagy,
ha bánat ver meg,
Ha minden könnyeddel őt kerested
Talán megtalálod.

Érzem, ezen a bús világon
Valaki engem vár, szeret
S gyötör ezer tavaszi álom
Kerestem bár, de nem találom
Az én testvéremet.

2008-11-19T14:58:00.006+01:00

A Törvény

Kormányos Sándor és Juditti közösen írt verse
(2008. augusztus 28-30.)

A nyár tüze foszlott lomha füstté
majd köddé lett a pillanat,
s görnyedten álló fák siratták
az avarba hullt, holt nyarat.

Árván maradt
egy kis levél -
kapaszkodik,
Ő még remél...

Már zeng a mélabú őszi húrja
a réten száraz tört virág,
s az égen messze ködbe veszve
elhúznak mind a vadlibák.

Bár társtalan
nem adja fel -
kapaszkodik,
de múlni kell...

A fák alatt súlyos csöndbe rezdül
ritkuló lombok halk nesze,
délutánra már megfakul a fény
és minden megfakul vele.

Színét veszti
sárgul szegény -
kapaszkodik,
bár nincs remény...

Ó múlni kell, hisz majd mind lehullunk
a rőt avarba fénytelen,
az idő lásd, törvényt ül felettünk,
reánk hajol a végtelen.

Megcsalta őt
a tünde nyár -
kapaszkodott,
de vége már.
Avarba hullt reménytelen,
s reá hajolt a végtelen.

Ábrándozom...

2008-11-16T04:28:00.010+01:00

Pattog a tűz a kemencében, s a hűvös helyiségben érezni lehet, hogy hogyan terjed szét a meleg
és a hidegtől gémberedett kezeimbe kezd visszatérni az élet.
Rágyújtok szépen, szinte szertartásosan a pipámra,
és az édes vaniliaízű füst betölti a helyiséget.
Kormi cica felugrik mellém a kemence padkájára,
nagyot nyújtózik álmosan, majd hozzámdörzsölődik és dorombolni kezd.
Én közben arra gondolok, hogy de sok ember fázik és éhezik a világon!
Még egy nap is oly hosszúnak tűnik ha szenved az ember. De egy életen át?
Én biztosan nem bírnám ki! Vagy igen?

Hosszú évekkel ezelőtt, bizony nekem sem volt rózsás a helyzetem,
szolgálati lakásomat egyedül kellett fenntartanom.
Keveset kerestem, spórolnom kellett, jól beosztanom a pénzt,
ebből kifolyólag gyakran csak piritós kenyérre és mézes kenyérre jutott.
Történt egyszer, hogy hazalátogattam
a szüleimhez és édesanyám rántott húst sütött.
Én már olyan régen nem ettem olyant, és amikor az illatát megéreztem,
hírtelen rosszullettem, szinte az ájulás környékezett!
Összeszűkült gyomromba nem fért bele több, mint egy szelet.
De annak az íze olyan felejthetetlen volt! Nem is ettem még olyan jóízűt!

Közben a tűzben időnként erősebb roppanás hallatszik, valószínűleg
egy pár szem kukorica pattogott. Szétnézek a konyhában ahol tartózkodok, és rácsodálok a saját
kezem munkájára. Magam is alig hiszem el, hogy mindezt én hoztam létre, talán ha terveztem
volna, akkor sem lehetett volna jobban megcsinálni. És mindez szinte alig került valamibe, mert
minden maradék anyagot felhasználtam, ami az építkezésből megmaradt. Mikor a fáradtságtól és a fájdalmaimtól elcsüggedtem, de sokszor kértem a jó istent, hogy adjon még erőt a folytatásra.
És másnapra mindíg teljesült a kérésem!
De mit ér ez a földi kincs, ha szinte alig akad olyan, akivel megoszthatom?
Akivel meg megosztom, az meg nem tudja értékelni!

Van-e értelme ennek a küzdelemnek? Vagy van más fontosabb teendőm az életben?
Úgymond elhivatottság? Egy felsőbb óhaj, aminek meg kell felelnem?

Váci Mihály

2008-11-05T17:18:00.004+01:00

Valami nincs sehol

Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.

Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.

Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.

A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.

Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.

Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- ,,Valahol! Valamikor! Valami!''
Hitték a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.

Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.

Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...

A világ legnagyobb szüksége

2008-10-19T04:22:00.003+02:00

Egy kicsit több kedvesség s megértés,
kevesebb írigység és kapzsiság!
Egy kicsit több építő, s szépítő szándék,
kevesebb betartás és hanyagság!
Egy kicsit több törődés egymással,
környezetünkkel és a természettel!

Hisz a fák lombjai hozzánk susognak,
télen meleget nyáron árnyékot adnak.
A madarak sok vidámságot hoznak,
de erdők, mezők állatai előlünk szaladnak.

Rétek virágai csak illatozzatok,
erdők madarai nekünk daloljatok,
s benne mindíg otthont találjatok!

Nap sugarai miránk ragyogjatok!
Folyók, patakok ki ne apadjatok,
s éltető tiszta vízzel tápláljatok!

Lélegzetelállító a világ szépsége,
kérlek ne rombold, hanem tegyél érte!

Legyen köztetek szeretet és béke,
s költözzön boldogság az emberek szívébe!

Tárd ki szívedet a világ felé, s az megnyílik előtted!

A kiscsikó

2008-09-20T06:41:00.002+02:00

Bohókásan ugrándozik
a kiscsikó a réten,
apró sörénye zászlóként
lobog, lobog a szélben.

Fel-felugrik, nyár illatú
fűben hempereg tovább,
riadt szemű tücskök lesik
a jövendő táltosát.

Szines pillangó után kap
mely illan a légen át,
s úgy megijed, hogy a csikó
orrán hagyja hímporát.

Meglát engem, hozzám üget
kíváncsian vizsgálgat,
talán játszópajtást remél,
akivel majd jót játszhat.

Tágra nyílott szeme tükrén
megcsillan a napsugár,
halk rebbenő hangot hallat
míg előttem álldogál.

Megsimítom puha orrát,
lám nyihogva elszalad,
üldözőbe vesz egy lomhán
felröppenő madarat.

Bohókásan vágtat át
a kiscsikó a réten,
kócos sörénye zászlóként
lobog a nyári szélben.

Kormányos Sándor verse

Kalitka, ha nyitott

2008-09-20T06:25:00.004+02:00

Kalitkában van,
pintyőke otthona,
nyitva van az ajtó,
de nem repül soha.

Ételt adnak neki,
friss vizet, szeretetet,
itt nem bántja senki,
ő már hazaérkezett.

Megvédik őt a rácsok,
ragadozóktól távol,
itt kerülik a gáncsok,
hát éden ez javából.

Az ajtóra fittyet hány,
csicsereg vidáman,
nem tudjátok milyen,
egy nyitott kalitkában.

Nagy Krisztína verse

Nyári emlék

2008-09-20T06:13:00.001+02:00

Estefelé

Estefelé a hűvös szélben
tikkadt levelek bújnak el,
s a görnyedt fák az égig érnek
mint megannyi furcsa jel.

Estefelé a hűvös szélben
madárfészek ring a fán,
benne apró madár piheg
elbágyadt még délután.

Hosszú,és meleg volt a nap
bokrok alá bújt a csend
déltájban a lombok alatt
az árnyékban megpihent.

De délután már talpra szökkent
és kitárta karját a szélben,
s a bágyadt tücskök felriadtak
a fűszálak tövében.

Hosszú,és meleg volt a nap
de fellélegzett már a táj,
s a fák közt szürkén meglebbenti
köpönyegét a félhomály.

Kormányos Sándor verse

A régi úton

2008-09-20T06:01:00.005+02:00

Már ősz lopódzik a tájon át
kutatva hajdani árnyakat
s az erdei úton a múlt porától
lepve, egy emlék átszalad.

Gyermekkoromban sokszor jártunk
apámmal itt a fák alatt
át az erdőn,amiből sajnos
mostanra már nem sok maradt.

Ballagtunk és csodálva néztem
fent a zöld lombok sátorát
a fejünk felett összeborulva
egymásba fonták ágaik a fák.

Kézzel fogható volt a csend
a nyugalom szinte ránk hajolt,
mentünk az úton,apám meg én
s a külvilág zaja messze volt.

Ma már csak emlék a régi erdő
és álom,hogy apámmal ballagok
ő elment,egyedül hagyott az úton
s már messze jár mint a csillagok.

Most ősz barangol át a tájon
hullott levelet hord a szél,
a régi úton ketten megyünk,
ballagunk,a fiam meg én.

Kormányos Sándor verse

Ráhagyatkozás

2008-09-19T07:18:00.055+02:00

Most, hogy kiírtam magamból mindent,(egyenlőre) amit ma akartam,

valóban átadom magamat a ráhagyatkozás élményének!
Igyekszem ennek egy kellemes zenei élményt
is biztosítani, mert akik végigolvasták a mai bejegyzéseimet
azok megérdemlik ezt a pár kellemes percet!
(zenelejátszó panelt kérem bekapcsolni ebben a rovatban)

Olyan szép ma minden,
velem van az Isten,
mező, a fű, a fák,
békém karolják át.

Olyan fényes minden,
és egy felhő sincsen,
élek, nem álmodom,
angyal ül vállamon.

Olyan örök minden,
szívem ül a kincsen,
csodás és jó nagyon,
és hagyom, és hagyom...

Paudits Zoltán verse

Lennék...

2008-09-18T13:45:00.004+02:00

Lennék virág, kit csókkal
ébreszt hajnali sugár.
S illatának bölcsőjében
megpihen a nyár.

Patak lennék, víg csobogó,
gyémánt vízű tiszta,
Kiben arcát meríti a vándor,
égő szomját oltja.

Harang lennék, aki
hitét dalolva hírdeti,
Oltárokról száll az égig,
hű reménye élteti.

Csend is lennék
mély néma csend.
S ami bennem szólna,
álmok húrján örökké,
hangtalan dalolna.

Tóth Juli verse

Hajnalcsillag

2008-09-18T07:53:00.006+02:00

Hajnalcsillag

Hegyeket viszek
megtört vállamon,
szívemben sírás,
kín és fájdalom,
de zászlót emel,
éled a remény,
Hajnalcsillag gyúl
nemzetem egén.

Bízzatok!

Átölelnek csillagok,
szemükben én is
egy vagyok,
ismernek, tudják a nevem,
üdvözölnek saját
nyelvemen.

Ígérik, jönnek még
egyszer majd
jobb napok,
mindennap üzennek
parázsló fénnyel:
Bízzatok!

Paudits Zoltán versei

Lecke a vadludaktól

2008-09-11T03:46:00.004+02:00

Gondolkoztál már azon, hogy miért repülnek V alakban a vadludak? Mint minden állati viselkedésben, Istennek itt is jó oka volt arra, hogy ezzel az ösztönnel ajándékozza meg a ludakat. Amikor egy-egy madár suhint a szárnyával, felhajtóerőt képez az őt követő másik madár számára. "V" alakban repülve az egész csapat legkevesebb 71 %-kal hosszabb utat tud megtenni, mintha az egyes madarak egyedül repülnének. Amikor egy lúd kiesik a "V" alakból, hirtelen úgy érzi, mintha mázsás súly húzná lefelé és gyorsan visszatér a csapathoz. Csak úgy mint a ludak, azok az emberek akik azonos irányba tartanak és közösséget alkotnak, gyorsabban jutnak el céljukhoz mint azok akik teljesen egyedül próbálják azt meg. Amikor egy lúd elfárad, hátra repül és egy másik foglalja el a helyét a "V" csúcsán.

Ha az embereknek lenne annyi józan eszük mint a ludaknak, rájönnének, hogy a sikerük egyértelműen a közös munkájukon múlik. Hogy felváltva vállalva a munka nehezét és osztozva a vezetés terhein sokkal tovább jutnak.

A hátul repülő ludak hangos gágogással bátorítják az elsőket a sebesség növelésére. Fontos, hogy a mi hátulról jövő "gágogásunk" bátorító legyen az előttünk haladóknak. Különben "csak gágogás" marad.�

Amikor egy lúd megbetegszik, két másik lúd is lemarad vele a "V" alakzatból, és követi, hogy védelmet nyújthassanak számára. Addig maradnak vele, amíg erőre nem kap és újra repülni nem tud, vagy amíg meg nem hal. Akkor útrakelnek, hogy beérjék saját alakzatukat, vagy csatlakozzanak egy másikhoz.

Bárcsak mi is ennyire önfeláldozók lennénk, hogy érdemesek lehessünk ilyen barátokra akik a szükségben mellettünk állnak. Nem kell tudósnak lennünk ahhoz, hogy tanuljunk Isten csodálatos teremtményeitől, csak meg kell állnunk és figyelnünk elég hosszasan, hogy Isten felfedje előttünk csodáit.

Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked. Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tenger halai is elbeszélik néked. Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt? (JÓB 12:7-9)

Van, aki hallgat a vadludakra.